„Rákoscsabai Főplébániatemplom” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
zöld linkek ki |
||
3. sor:
|fotó = Rakoscsaba church 1.JPG
|fotó mérete = 250px
|vallás = [[Kereszténység|Keresztény]]
|felekezet = [[Római katolikus egyház|Római katolikus]]
|egyházmegye = [[Esztergom-Budapesti
|egyházközség = [[Budapest]], <br>Rákosi Espereskerület
|építése = 1740
14. sor:
|felszentelés = 1741
|felszentelő =
|püspök = [[Erdő Péter]] <small>bíboros, prímás,
|pap = Galambossy Endre <small>plébános</small>
|esperes = Nagy Zoltán
29. sor:
}}
A '''Rákoscsabai Főplébániatemplom''' (hivatalos nevén: Rákoscsabai [[Nepomuki Szent János]] Főplébániatemplom, más néven: Ócsabai templom) [[Budapest XVII. kerülete|Rákosmente]] legrégibb műemléke. [[Budapest]] XVII. kerületében, a Péceli úton áll.
== Története ==
36. sor:
=== Kezdetek ===
[[Rákoscsaba]] lakói a [[török hódoltság]] alatt [[
1762-ben a rákoscsabai [[Plébánia|egyházközség]] önállóvá vált, sőt [[Pécel]]t is hozzácsatolták gróf [[
{{Pozíciós térkép
49. sor:
=== XIX. század ===
1821-ben javítani kellett a templom tornyát. 1842-ben [[I. István magyar király|Szent István]] és [[Nepomuki Szent János]] képével ékesített új [[harang]]ot vásároltak, amelyet [[Schaudt Antal]] pesti harangöntő készített. [[1848]]. [[augusztus 29.|augusztus 29]]-én a csabai templomban kötött házasságot [[Jókai Mór]] és [[Laborfalvi Róza]]. A [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharc]] idején az akkori plébános, Bruckner Endre a császáriak oldalára állt, ezért később ellenséges tevékenység miatt a [[Komáromi erődrendszer|komáromi várba]] zárták, ahonnan 1849 őszén tért vissza.<br />
1872-ben Marencsik Károly plébános új [[Orgona (hangszer)|orgonát]] vásárolt. 1882-ben jégeső és vihar rongálta meg a templomot. 1890-ben [[Szűz Mária]] szobrot, hat évvel később lourdes-i oltárt, 1899-ben pedig [[I. István magyar király|Szent István]] és [[I. László magyar király|Szent László]] királyszobrokat kapott a templom.<br />
[[Fájl:Rakoscsaba church 3.JPG|balra|bélyegkép|A templom szószéke]]
57. sor:
=== Múlt század ===
A század elején, 1915-ben [[Rákoskeresztúr]], egy évvel később [[Pécel]], majd 1920-ban [[Rákosliget]] [[Leányegyház|filiák]] önálló plébániává alakultak. Az [[Első világháború|I. világháború]]ban elrekvirált harang helyére 1926-ban újat vásároltak, melynek árát gyűjtés fedezte. Ugyanebben az évben villanyvilágítást építettek ki a templomban. A 30-as években felélénkült a közösségi és a hitélet: Katholikus Leányegyesület, Credo Egyesület, Katolikus Népszövetség, Szociális Misszió Társulat, Szívgárda, Ministráns Egyesület és a Rákoscsabai Katolikus Kör működött a plébánia területén.<br />
A [[Második világháború|II. világháború]] csak kis mértékben érintette a plébánia területét: 1939-től több ezer menekülő lengyel katona szállt meg Rákoscsabán, 1941-től a légvédelmi előírások miatt nem harangozhattak. Az épületeket nem érte sérülés, de a kultúrházat és a plébániát katonai célokra vették igénybe. [[1948]]-ban Zsellér Imre festőművész a templom [[üvegablak]]ait díszítéssel látta el. 1949-ben a Belügyminisztérium feloszlatta a Katolikus Kört, [[államosítás|államosították]] a katolikus iskolát és a kántori lakást, majd az egyházi javadalmi földeket is.<br />
1955-ben elkezdték rendbehozni a templom belső terét, a következő években pedig a külső restaurálás következett. 1968-ban a liturgikus reform részeként átalakították a [[szentély]] berendezését: Domonkos Jenő tervei alapján szembemiséző [[Oltár#A keresztény oltár|oltár]] és [[ministráns]] pad készült Ocsovai József hatvani faszobrász és Székely Ildikó esztergomi ötvösművész által. 1987-ben felújították a tetőszerkezetet, a következő években pedig kifestették a boltozatokat, a mennyezetképet és az oldalfalakat. 1993-ban a szószéket és a királyszobrokat kellett restaurálni. Három év múlva megújult a toronysisak, óra került a toronyba, villamos működtetést kaptak a harangok. 2000-ben újították fel az orgonát. A homlokzat vakolathibáinak javítása jelenleg (2011) is folyik. <br />
1993-tól az [[Esztergom-Budapesti
== Az épület bemutatása ==
73. sor:
== A belső tér leírása ==
A boltíves kapuhoz négy lépcső vezet, ezen át a [[Boltozat|boltozott]] toronyaljba jutunk. Az [[Hajó (építészet)|egyhajós]] templom belső terét a [[pillér]]ek öt boltszakaszra osztják. A mennyezeten [[Döbrentey Gábor]] 1955-ben készült festményei láthatók, a nyugati kupolaszakaszban a „Jöjjetek hozzám mindnyájan”, a keleti kupolaszakaszban „A Mennybe fölvett Szűzanya”. A főhajó elején, jobb- és baloldalt látható [[I. István magyar király|Szent István]] és [[I. László magyar király|Szent László]] király szobra. A templom 1992-es újrafestése során [[grisaille]]-technikával készült kagylómotívumokkal, virág- és gyümölcsfüzérekkel, kővázák képével díszítették a falakat. <br />
A főoltárkép [[Nepomuki Szent János]] megdicsőülését ábrázolja késő barokk festményen, melynek készítője nem ismert. A kép alsó része a szent [[vértanú|vértanúságát]] mutatja be, amint Jánost a [[Moldva (folyó)|Moldvába]] dobják, míg felül a szent égbe emelkedése látható angyalokkal körülvéve. A főoltárképet laparannyal borított, dús faragású rokokó keret szegélyezi.
A kép fölött gomolygó felhőkkel és sugárkoszorúval övezett Isten-szem tekint ránk. A márványozott festésű barokk faoltár koporsó alakú, melyen gazdagon aranyozott faragott tabernákulum áll. A szentségház tetején aranyozott szentségmutató és kereszt látható, két oldalán egy-egy angyalszobor térdel. A főoltártól jobbra [[Szent Imre|Szent Imre herceg]], balra [[Szent Erzsébet|Árpádházi Szent Erzsébet]] szobra áll szoborfülkében. <br />
A szentély mennyezetén látható Szentháromság-secco az Atyát és a Fiút közös felhőtrónuson ábrázolja, a galamb formájú Szentlélek
fölöttük lebeg, körülöttük angyalok. A feltámadt Krisztus testét a fehér halotti lepel és a győzelmet jelképező bíbor köpeny takarja. Az Atya átnyújtja neki a hatalmat szimbolizáló jogart, közöttük felsejlik a világmindenséget jelző glóbusz.
| |||