„Őrihodos” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
53. sor:
A település első közvetett írásos említése [[1331]]-ből származik, amikor a szomszédos Dolány falu még a magyar Hodosfőszentmiklós (''Sancto Nicolao de Hudusfeu'') alakban szerepel és határában magyar patakneveket jegyeztek fel. Első, minden kétséget kizáró írásos említése [[1452]]-ből származik ''"Hodos in districtu Ewrseg"'' (Hodos az Őrségi Kerületben) alakban. [[1453]]-ban és [[1472]]-ben is ''"Hodos"'' néven említik a korabeli források.<ref>Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.</ref>
Hodos az Őrség részeként az akkori [[Németújvár]] (''Güssing'') mindenkori birtokosának uralma alá tartozott.
Hodos középkori temploma, amelyet eredetileg Szent András tiszteletére szenteltek, az
A templomot 1732-ben Rosty István alispán katonasággal foglalta el és átadta a katolikusoknak. Az épület új védőszentje már nem Szent András, hanem Szent Erzsébet lett. Az ősi templom 1826-ban tűzvész következtében leégett, de romjai még egészen az 1890-es évekig megvoltak.<ref>http://eorsegh.blogspot.com/2011/03/hodos-regi-templomanak-pusztulasa.html</ref>
Vályi András szerint ''" HODOS. Elegyes magyar falu Vas Várm. földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Múra vizéhez nem meszsze, határja szoross, és földgye is sovány."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
|