„I. János pápa” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
EmausBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.6.4) (Bot: következő hozzáadása: sr:Папа Јован I
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Keresztény –> Kereszténység
15. sor:
}}
 
'''I. Szent János''' volt az 53. [[pápa (egyházfő)|pápa]]. [[523]]. [[augusztus 13.|augusztus 13-án]] választották meg a [[Kereszténység|keresztény]] egyház vezetőjének. Rövid pontifikátusáról alig tudunk valamit, de az bizonyos, hogy életének ebben a szakaszában nagy próbát kellett kiállnia. A világi és egyházi hatalom Itáliában elhidegült egymástól ezalatt az idő alatt, viszont a kelet szorosabb kapcsolatba került a [[pápa (egyházfő)|pápával]].
 
Egy ''Constantius'' nevű kisbirtokos gyermekeként [[Toszkána|Toszkánában]] látta meg a napvilágot. A papi hivatást választotta, és lassan az egyik legbefolyásosabb egyházi méltóság lett. [[523]]-ban egy hetes vita után választották meg [[Hormisdas pápa]] utódjának. Az ismét egységes [[Kereszténység|keresztény]] egyház stabilitásáért küzdött.
 
 
Pontifikátusának legjellemzőbb momentuma [[konstantinápoly]]i útja volt, amely megalapozta sikerét és halálát is. Az újraegyesített egyház keleti részén, a [[bizánc]]i császár, [[I. Justinus bizánci császár|I. Justinus]] szigorú, fanatikusan vallásos uralkodása váltotta ki ''I. János'' utazását. [[I. Justinus bizánci császár|Justinus]] császár ugyanis [[523]]-ban szigorú rendeletet hozott a birodalmában élő [[arianizmus|ariánusok]] ellen. Vallásuk megtagadása mellett arra kényszerítette őket, hogy a [[keresztényKereszténység|keresztényektől]]ektől elfoglalt templomokat visszaadják. Ennek a híre hamarosan elért Itáliába is, ahol az [[G%C3%B3tok#Keleti_g.C3.B3tok_.28osztrog.C3.B3tok.2C_greuthungok.29|osztrogótok]]<!-- ezt majd javítani kell, ha elkészül a [[Keleti gótok]] --> [[király]]a, [[Nagy Theodorik]] elítélte a [[bizánc]]i üldözéseket. [[Nagy Theodorik|Theodorik]] ugyanis maga is [[arianizmus|ariánus]] volt, ezért vallásának védelmére kelt. Ellenére volt az is, hogy az egyház egységesen [[I. Justinus bizánci császár|I. Justinus]] döntése mellé állt, ráadásul a [[róma]]i szenátus titokban támogatta a császár itáliai ambícióit. Így aztán azonnal követeket küldött [[Konstantinápoly]]ba, hogy így érvényesítse befolyását a [[bizánc]]i császári udvarban. A követség tagjai között négy hűséges szenátor volt, és a legátus vezetőjének ''I. János''t tette meg. A [[pápa (egyházfő)|pápát]] a dühös [[király]] rákényszerítette erre az útra. ''János''nak azt is kikötötték, hogy bírja rá a császárt rendelete visszavonására, adja vissza az elvett templomokat és térítse vissza az [[arianizmus|arianista]] hitre azokat, akik kényszerből vették fel a keresztséget.
[[Kép:Papa Ioannes I.jpg|bélyegkép|balra|220px|<small>I. János</small>]]
A [[pápa (egyházfő)|pápának]] tehát [[Bizánc]]ban az [[eretnek]]ség támogatása mellett kellett volna kiállnia. Mindenesetre a [[konstantinápoly]]i követség elindult. ''I. János'' személyében a történelemben először látogatott el [[Konstantinápoly]]ba [[róma]]i [[pápa (egyházfő)|pápa]]. Így aztán nem csoda, hogy a kikötőben soha nem látott tömeg gyűlt össze, hogy láthassák [[Szent Péter]] utódját. A császár fényűző fogadást tartott ''I. János'' tiszteletére, és amikor találkoztak [[I. Justinus bizánci császár|I. Justinus]] a [[pápa (egyházfő)|pápa]] előtt a földre borult. A [[Hagia Szophia]] katedrálisban ''János'' újra megkoronázta a császárt, és ekkorra a kelet minden egyházi vezetője [[Konstantinápoly]]ba érkezett, hogy hűségükről tegyenek tanúbizonyságot a [[pápa (egyházfő)|pápának]]. A legátus hosszú időt töltött el a [[Keletrómai Birodalom]] központjában, de eredeti céljáról csak alig esett szó. ''I. János''nak csak azt sikerült elérnie, hogy néhány templomot visszaadjanak az [[arianizmus|ariánusoknak]]. [[526]]. [[április 19.|április 19-én]] [[húsvét]]i misét celebrált a [[Hagia Szophia]] katedrálisban ''Epiphanius'', [[konstantinápoly]]i [[pátriárka]] aszisztálásával. Ezután [[Nagy Theodorik]] követsége hazaindult [[Róma|Rómába]].