„Vándor Sándor” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
a Ált. jav.
1. sor:
'''Vándor Sándor''' (eredetileg Venetianer) ([[Miskolc]], [[1901]]. [[július 28.]] – [[Sopron|Sopronbánfalva]], [[1945]]. [[január 14.]]) magyar [[karmester]], [[zeneszerző]].
 
== Élete ==
[[Fájl:VandorS 01.jpg|bélyegkép|250px|Vándor Sándor emléktáblája szülőháza falán. (Miskolc, Városház tér 20.)]]
Vándor Sándor Miskolcon született 1901-ben. 1919-ben – a [[Tanácsköztársaság]] idején – forradalmi diáktanácsot szervezett, amiért később az ország összes középiskolájából kizárták. 1921-ben [[Berlin]]ben, 1921 és 1924 között [[Lipcse|Lipcsében]] tanult. Ezt követően közel nyolc évig [[Olaszország]]ban dolgozott, [[Operaház|operai]] korrepetitor volt. 1932-ben tért vissza [[Magyarország]]ra, [[Sopron]]ban lett a színház karmestere, de [[Budapest]]en és Miskolcon is dolgozott. 1936-ban vette át a Szalmás-kórus tagjainak egy részéből alakult énekkar vezetését, amely később Budapesti Vándor Kórus néven lett országosan ismert (de más munkáskórusokat is irányított). A karmestert felkereső küldöttség egyik tagja, Flórián László, így írta le felkérés történetét: ''„Amikor tudomást szereztünk Vándor Sándorról, hárman felkerestük őt Visegrád utcai lakásában. Elmondtuk neki, hogy egy fiatalokból álló énekkar számára keresünk vezetőt, részünkre azonban nem elegendő az, ha mint karmester megfelelő, betanítja, elvezényli a számokat. Együttese számára keressen új műveket, komponáljon ő maga is a kórus számára. Legyen igényes és később még igényesebb. Ennek a kórusnak olyan legyen a zenei irányítója – úgy gondoljuk – aki nem csupán a próbákon, fellépéseken találkozik a kórus tagjaival, hanem baráti kapcsolatban van velük.”'' Az 1960-as években ugyanő így emlékezett vissza a karnagyra: ''„Kiválóan képzett muzsikus volt, ritka rátermettségű karvezető, és mély érzésű komponista. Sokat dolgozott, tanított és alkotott Vándor Sándor. Nemcsak karmester volt, aki fellépésen, próbán példás zenei vezető, hanem elsősorban barát, a vasárnapi túrákon a hegyek között, vagy a Dunán evezve.”''
 
A kórusmozgalom területén elkötelezett módon népszerűsítette [[Bartók Béla]], [[Kodály Zoltán]] és más kortárs zeneszerzők műveit, de maga is írt kórusműveket, több [[József Attila]]-költeményt is megzenésített. József Attilával közvetlen munkakapcsolatban állt, többször megbeszélte vele a verseire írt kórusműveket, és gyakran így alakult ki a művek végleges formája.
 
Vándor Sándor a nyilasterror áldozata lett: 1944 novemberében [[Sopron|Sopronbánfalvára]] hurcolták, ahol a kínzásokba belehalt. Sírja Budapesten, a [[Fiumei úti Nemzeti Sírkert|Kerepesi temetőtemetőben]]ben van, síremléke [[Farkas Aladár (szobrász)|Farkas Aladár]] szobrászművész alkotása.<ref>[http://www.agt.bme.hu/staff_h/varga/foto/kerepesi/vandor.html Kép a síremlékről]</ref> Miskolcon a rendszerváltásig a mai [[Király utca (Miskolc)|Király utca]] viselte a nevét.
 
== Főbb művei ==
* Zenekari művek (Magyar szerenád, 1935 stb.)
* Kamarazene (vonósnégyesek, kamaraszonáták stb.)
17. sor:
* Kórusművek ([[Ady Endre]]: Felszállott a páva, 1932; József Attila: Tiszta szívvel, 1937; Fiatal asszonyok éneke, 1937; Medvetánc, 1938; Mondd, mit érlel…, 1938; Munkások, 1939; Vigasz, 1939; Fiatal életek indulója, 1939; Dúdoló, 1940; [[Petőfi Sándor]]: Feltámadott a tenger, 1941 stb.)
* Dalok (népdalfeldolgozások)
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
== Források ==