„A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása” változatai közötti eltérés

Az [[MTA Helyesírási Bizottsága]] 1976-ban vetette fel a cirill írású szláv nyelvek átírása felülvizsgálatának szükségességét. Az első tudományos igényű (az orosz nevekkel foglalkozó) szabályozás nemzetközi tekintélyű szlavista nyelvészünk, [[Asbóth Oszkár (nyelvész)|Asbóth Oszkár]] nevéhez fűződik, 1890-ben jelent meg, de nem vált kötelező érvényű normává. Az átírás kérdéséről heves viták folytak 1945 után, majd végül megszületett az orosz nevek és szavak magyar átírásáról szóló akadémiai határozat (1950), amely lényegében változatlanul bekerült az [[A magyar helyesírás szabályai|AkH]]. 10. kiadásába (1954). Ennek nyomán egységes gyakorlat alakult ki az orosz nevek átírásában, de szabályozás nélkül maradt a többi cirill betűs szláv nyelv. E hiányzó szabályozás megalkotására készült el a kötet [[Hadrovics László]] főszerkesztősége alatt, a helyesírási szabályzat 11. kiadásából pedig kikerült a részletes szabályozás.