„Mohácsi-sziget” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Magyarország földrajzi kistájai kategória hozzáadva (a HotCattel)
sablon
1. sor:
{{Tájegység infobox
| név = Mohácsi-sziget
| kép = Mohács Duna.JPG
| képméret = 250px
| képaláírás = A Duna Mohácsnál
| elhelyezkedés = [[Dunamenti-síkság]], [[Alföld]]
| besorolás = kistáj
| fontosabb települések = [[Mohács]]
| kistérségek = [[Mohácsi kistérség]]
| népesség =
| népsűrűség =
| népesség alakulása =
| városi népesség =
| átlagos népességszám =
| településsűrűség =
| vallási megoszlás =
| etnikai megoszlás =
| terület =
| lakott terület =
| lakatlan terület =
| vízterület =
| legmagasabb pont =
| folyóvizek = [[Duna]]
| állóvizek =
| időzóna = CET, UTC+1
| résztájegységek =
| térkép =
| térképméret =
| térképaláírás =
}}
 
A '''Mohácsi-sziget''' (más néven '''Margitta-sziget''') ({{horvátul|Vada}}) egy egykori [[Duna]]-sziget [[Magyarország]]on, [[Baranya megye|Baranya megyében]]. Nevét [[Mohács]] városáról kapta. A [[Dunamenti-síkság]] részeként Magyarország egyik [[Magyarország földrajzi kistájai|földrajzi kistája]].
 
6 ⟶ 37 sor:
 
== Természetvédelem ==
 
A Duna-part és a sziget néhol elmocsarasodó, máshol kis vízfolyások által táplált [[morotva|morotvái]] (mintegy 1000 hektár) a [[Duna-Dráva Nemzeti Park]]hoz tartoznak. Ezeket a területeken a [[gemenci erdő]]höz hasonló ártéri társulások alakultak ki.<ref>{{cite web |url=http://www.foek.hu/zsibongo/termve/np/ddnp.htm |title=Duna–Dráva Nemzeti Park |accessdate=2009-01-11 |publisher=Független Ökológiai Központ Alapítvány |language=magyar}}</ref>
 
== A sziget növényzete ==
A kistáj nagy része potenciális erdőterület. Nagyobb része ma már művelik, a természeteshez közeli növényzet inkább csak a Duna mentén maradt meg, de ezt az intenzív erdő- és vadgazdálkodás befolyásolja jelentősen. A természetes erdőtársulások közül a legjelentősebbek a [[tölgy-kőris-szil ligeterdő]]k, az alacsonyabb ártéri szinteket pedig [[fűzligetek|fűz-]] és [[nyárligetek]] foglalják el. Ezek jó része helyére kultúrerdőket: [[feketediós]]okat, [[nemesnyáras]]okat, [[akácos]]okat, [[fehér fűz ültetvény]]eket, [[fehér nyár ültetvény]]eket, néhol [[kocsányos tölgy ültetvény]]eket telepítettek.
 
A kistáj nagy része potenciális erdőterület. Nagyobb része ma már művelik, a természeteshez közeli növényzet inkább csak a Duna mentén maradt meg, de ezt az intenzív erdő- és vadgazdálkodás befolyásolja jelentősen. A természetes erdőtársulások közül a legjelentősebbek a [[tölgy-kőris-szil ligeterdő]]k, az alacsonyabb ártéri szinteket pedig [[fűzligetek|fűz-]] és [[nyárligetek]] foglalják el. Ezek jó része helyére kultúrerdőket:
* [[feketediós]]okat,
* [[nemesnyáras]]okat,
* [[akácos]]okat,
* [[fehér fűz ültetvény]]eket,
* [[fehér nyár ültetvény]]eket,
* néhol [[kocsányos tölgy ültetvény]]eket
telepítettek.
 
A '''fűzligetek''' jellemző növénye a [[nyári tőzike]] ''(Leucojum aestivum)''.
 
A '''tölgy-kőris-szil ligeterdő'''kben nő a [[ligeti csillagvirág]] ''(Scilla vindobonensis)'', a [[kígyónyelv]] ''(Ophioglossum vulgatum)'', a [[kotuliliom]] ''(Fritillaria meleagris)''. Jellegzetes liánjaik a délies [[jerikói lonc]] ''(Lonicera caprifolium)'', illetve ritkán a [[ligeti szőlő]] ''(Vitis sylvestris)''. Több [[orchidea]]faj is előfordul, legjellemzőbb a [[békakonty]] ''(Listera ovata)'', illetve gyakori a [[zöldes sarkvirág]] ''(Platanthera chlorantha)''. A nyíltabb részeken, erdőszéleken gyakori a [[fürtös gyűrűvirág]] ''(Carpesium abrotanoides)''.
A '''tölgy-kőris-szil ligeterdő'''kben nő:
* [[ligeti csillagvirág]] ''(Scilla vindobonensis)'',
* [[kígyónyelv]] ''(Ophioglossum vulgatum)'',
* [[kotuliliom]] ''(Fritillaria meleagris)'';
Jellegzetes liánjaik:
* a délies [[jerikói lonc]] ''(Lonicera caprifolium)'',
* ritkán a [[ligeti szőlő]] ''(Vitis sylvestris)''.
Több [[orchidea]]faj:
* legjellemzőbb a [[békakonty]] ''(Listera ovata)'',
* gyakori a [[zöldes sarkvirág]] ''(Platanthera chlorantha)''.
 
A nyíltabb részeken, erdőszéleken gyakori a [[fürtös gyűrűvirág]] ''(Carpesium abrotanoides)''.
 
Az egykori ligeterdők irtása [[mocsárrétek]]et hozott létre, ezek feltűnő, védett növénye a [[réti iszalag]] ''(Clematis integrifolia)''. A holtágakban gazdag a [[hínárnövényzet]], többé-kevésbé fejlett parti zonalitással. Néhol kisebb foltokban nő a [[vízi lófark]] ''(Hippuris vulgaris)'', egy helyen a [[békaliliom]] ''(Hottonia palustris)''.
44 ⟶ 55 sor:
* [[iszaprojt]] ''(Limosella aquatica)'',
* [[vándor veronika]] ''(Veronica peregrina)''.
 
Az ártérből kiemelkedő löszdombokon [[sztyepp]]növényzet maradványait találjuk:
* [[pusztai csenkesz]] ''(Festuca rupicola)'',
51 ⟶ 63 sor:
* [[ékes vasvirág]] ''(Xeranthemum annuum)''.
 
=== Élőhelyek ===
'''Gyakori élőhelyek:'''
* keményfás ártéri erdők,
* fűz-nyár ártéri erdők,
58 ⟶ 71 sor:
* üde cserjések.
 
'''Közepesen gyakori élőhelyek:'''
* nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások,
* állóvízi sulymos, békalencsés, rucaörömös, tócsagazos hínár,
69 ⟶ 82 sor:
* ártéri és mocsári magaskórósok.
 
'''Ritka élőhelyek:'''
* jellegtelen száraz- vagy félszáraz gyepek és magaskórósok,
* galagonyás-kökényes-borókás cserjések,
84 ⟶ 97 sor:
* üde természetes pionír növényzet,
* zsiókás és sziki kákás szikes mocsarak,
* ártéri és mocsári magaskórósok,
* kötött talajú sztyepprétek,
* ősi fajtájú, gyepes és/vagy erdősödő, extenzíven művelt gyümölcsösök
 
=== Jellemző fajok ===
A szigeten mintegy 500–600 növényfaj él; közülük 30–40 védett.
 
'''Fontosabb [[özönnövény]]ek:'''
* [[zöld juhar]] ''(Acer negundo)'',
* [[bálványfa]] ''(Ailanthus altissima)''
103 ⟶ 117 sor:
 
==Történelem==
 
A szigeten a rómaiak erődöt építettek. A török kiűzése után lakatlan maradt, erdők és mocsarak borították.<ref name=vv/>
 
== Források ==
 
{{források}}
 
== Irodalom ==
* Faludi Gábor - Nebojszki László: ''A Mohácsi-sziget kialakulása és vizeinek történelmi változásai'', Hidrológiai közlöny, 2008. (88. évf.) 4. sz. 47-57. oldal
* Nebojszki László: ''A Mohácsi-sziget'', Természet világa - természettudományi közlöny, 2007. (138. évf.) 7. sz. 304-307. oldal
* Gebhardt Antal: ''A Mohácsi-sziget és az Alsó-Duna árterének Mollusca-faunája, (Danubialia Hungarica, X.)'', Állattani közlemények, 1961. (48. köt.) 1-4. sz. 43-55. oldal
* Boros Ádám: ''Notizen über die Flora der Mohácser Insel = Jegyzetek a Mohácsi sziget Flórájáról'', Magyar botanikai lapok, 1922. (21. évf.) 1-12. sz. 71. oldal
 
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.vendegvaro.hu/A-Mohacsi-szigeten A Mohácsi-sziget a Vendégvárón] {{hivnyelv|magyar}}
* [http://www.novenyzetiterkep.hu/?q=magyar/node/101 MÉTA program: Magyarország földrajzi kistájainak növényzete]
* [http://www.novenyzetiterkep.hu/eiu/ Élőhelyismereti Útmutató]
* [http://www.adukovizig.hu/galeria/1956/ Képgaléria az 1965-os árvízről]
* [http://www.freeweb.hu/chrunch/index.php?include=eset/cikk&PHPSESSID=4b22da30bbbbfb5977bc5a6935ec860f#fejSzenthe István: Adalékok a Mohácsi-sziget földtani felépítéséhez]
 
{{Magyarország tájai}}
{{Portál|földrajz|-}}
 
[[Kategória:Baranya megye]]
[[Kategória:A Duna magyarországi szigetei]]