„Frank Lloyd Wright” változatai közötti eltérés

javítások, átfogalmazások
(javítások, átfogalmazások)
[[Fájl:Frank Lloyd Wright portrait.jpg|jobbra|bélyegkép|200px|Frank Lloyd Wright]]
'''Frank Lloyd Wright''' ([[Richland Center]], [[Wisconsin]], [[1867]]. [[június 8.]] [[Richland CenterPhoenix]], [[WisconsinArizona]], [[1959]]. [[április 9.]] [[Phoenix, Arizona]]): egyike a [[20. század]] első felének legkiemelkedőbb [[építész]]einek.
 
== Élete ==
A [[wales]]-i ősökkel rendelkező Frank egy [[mezőgazdaság]]i településen, Richland Centerben, [[Wisconsin]] államban született és erős [[unitárius egyház|unitárius]] és transzcendentális elvek szerint nevelkedett. Gyermekként sok időt töltött az anyjától kapott, [[Friedrich Wilhelm August Fröbel]] után elnevezett óvodai építőkockáival játszva ([[Froebel blokkok]]). Ezek különböző geometriai tömbökből álltak, amelyektamelyeket változatos kombinációkban lehetetlehetett összerakni háromdimenziós építményekhez. Wright [[önéletrajz]]ában számol be ezeknek a gyakorlatoknak a hatásáról tervezési felfogására. Számos épülete éppen ezen geometriai tisztaság sugárzásáról nevezetes.
 
Wright felsőfokú iskoláit [[1885]]-ben kezdte meg a wisconsini egyetem műszaki szakán, ahol a „Phi Delta Theta” diákegyesület tagja is volt. Két évig esti tanfolyamra járt, emellett [[Allen Conover]]nél, egy helyi építész és kultúrmérnök professzornál inaskodott.
Wright iskolai neveltetését [[1885]]-ben kezdte a [[University of Wisconsin]] School for Engineering-ben,ahol a Phi Delta Theta diákegyesületi tag is volt. Két évig esti tanfolyamra járt, közben [[Allen Conover]]nél, egy helyi építész és kultúrmérnök professzornál inaskodott. [[1887]]-ben diploma nélkül otthagyta az egyetemet, (bár Wright [[l955]]-ben [[képzőművészet]]i [[díszdoktori cím]]et kapott az egyetemtől) és [[Chicago|Chicagóba]] költözött, ahol [[Joseph Lyman Silsbee]] építész cégébe lépett be. Egy éven belül otthagyta Silsbee-t, hogy az ''Adler és Sullivan'' céghez menjen. [[1890]]-től ő kapta meg a cég összes lakóépületének tervezési feladatát. [[1893]]-ban valószínűleg munkával kapcsolatos összetűzés miatt önállósította magát és Wright otthagyta ''Adler és Sullivan''-t, hogy saját irodát nyisson egy chicagói külvárosban, az [[Illinois]] állambeli Oak Parkban. [[1901]]-ig körülbelül ötven munkát fejezett be.
Az egyetemet [[1887]]-ben diploma nélkül otthagyta (bár Wright [[l955]]-ben [[képzőművészet]]i [[díszdoktori cím]]et kapott az egyetemtől), majd [[Chicago|Chicagóba]] költözött.
Chicagóban [[Joseph Lyman Silsbee]] építész alkalmazta, de egy éven belül felmondott, hogy átigazolhasson a ''Adler és Sullivan'' tervezőintézethez. [[1890]]-től már ő kapta a cég összes lakóépületének tervezési feladatát.
[[1893]]-ban, valószínűleg munkáival kapcsolatos összetűzések miatt, önállósította magát és saját irodát nyitott Chicagó külvárosban, az [[Illinois]] állambeli Oak Parkban. [[1901]]-ig körülbelül ötven épületet tervezett.
 
Wright magánélete színes volt, sokszor került az újságok címlapjára. Háromszor nősült. Harmadik, feleségénekharmadik nevefelesége Olgivanna Hinzenberg (szül. Olgivanna Ivanovna Lazovich), aki G. I. Gurdjieff tanítványa volt és aki a párt ''Taliesin''ben (ld. alább) meglátogatta. Gurdjieff és Wright talákozásávaltalálkozását foglalkoziktárgyalja Robert Lepage a ''The Geometry Of Miracles'' c.című munkájában.
[[Fájl:Guggenheim museum exterior.jpg|jobbra|bélyegkép|300px|A Solomon R. Guggenheim Múzeum épülete [[New York]]ban]]
Wright magánélete színes volt, sokszor került az újságok címlapjára. Háromszor nősült. Harmadik feleségének neve Olgivanna Hinzenberg (szül. Olgivanna Ivanovna Lazovich), aki G. I. Gurdjieff tanítványa volt és aki a párt ''Taliesin''ben (ld. alább) meglátogatta. Gurdjieff és Wright talákozásával foglalkozik Robert Lepage a ''The Geometry Of Miracles'' c. munkájában.
 
[[Fájl:Guggenheim museum exterior.jpg|jobbra|bélyegkép|300px|A Solomon R. Guggenheim Múzeum épülete [[New York]]ban]]
Wright [[1959]]. [[április 9.|április 9-én]] halt meg, azután hogy fantasztikus számú jelentős munkát tervezett meg, köztük a ''Guggenheim Múzeum''ot, amely épület 16 évig adott neki munkát ([[1943]]-[[1959]]) és amely talán legismertebb mesterműve. A művész 90 évesen maga vezette az építkezést. Az épület fehér spirálként emelkedik a levegőbe a [[New York]]-i Fifth Avenue-n lévő telken. Egyedi centrális geometriája lehetővé teszi, hogy a látogatók ideiglenes kiállításokat nézhessenek meg egy lassan emelkedő spirális feljáró két oldalán.
A jelentős számú híres épületet, köztük a [[Guggenheim Múzeum]]ot tervező Wright [[1959]]. [[április 9.|április 9-én]] halt meg.
WrightA [[1959]].Guggenheim [[áprilisMúzeum 9.|április 9-én]] halt meg, azután hogy fantasztikus számú jelentős munkát tervezett meg, köztüktalán a ''Guggenheimlegismertebb Múzeum''otműve, amely épület 16 évig adott nekiaz munkátépületen ([[1943]]-[[1959]]) ésközött, amely16 talánéven legismertebbát mesterműve.dolgozott, Aa művész 90 évesen maga vezette az építkezést. Az épület fehér spirálként emelkedik a levegőbe a [[New York]]-i Fifth Avenue-nÖtödik lévősugárúti telken. Egyedi centrális geometriája lehetővé teszi, hogy a látogatók ideiglenes kiállításokat nézhessenek meg egy lassan emelkedő spirális feljáró két oldalán.
<!--Sokan vélik úgy, hogy Howard Roark figurája,egyik figuráját az ''Ayn Rand The Fountainhead'' c.című könyvében, legalább részben Frank Lloyd Wright-onról alapulmintázta. Rand maga azonban ezt tagadja.// szükségtelen információ a magyar wikibe-->
 
Fia, ifj. Frank Lloyd Wright Jr., ''Lloyd WrightkéntWright''ként szintén ismert építész.
Sokan vélik úgy, hogy Howard Roark figurája, ''Ayn Rand The Fountainhead'' c. könyvében, legalább részben Frank Lloyd Wright-on alapul. Rand maga azonban ezt tagadja.
 
Fia, Frank Lloyd Wright Jr., Lloyd Wrightként szintén ismert építész.
 
== Munkái ==
=== Fallingwater ===
[[Fájl:FallingwaterWright.jpg|bélyegkép|balra|300px|A Kaufmann-ház: Fallingwater]]
''Fallingwater,'' Frank Lloyd Wright leghíresebb munkája [[1935]]-től épült [[1939]]-ig. E.J. Kaufmann-nak készült Bear Run-ban, [[Pennsylvania]] államban, olyan tervezéssel, amelyben Wrightnak az volt a vágya, hogy a ház lakóit természeti környezetbe helyezze, ezért az épület alatt patak folyt keresztül. A szerkezet egy sor konzolos erkélyből és teraszból állt, az összes függőleges tartó kőből készült, a vízszintesek betonból. A ház 155 ezer [[amerikai dollár|dollárba]] került, ebből az építész 80 ezret kapott. Kaufmann saját mérnökei álítottákállították, hogy a ház nem elég biztonságos, és bár lehurrogták őket, később igazuk lett. A konzolok megereszkedtek később és az [[1990]]-es évek vége felé acél oszlopokkal kellett a legalsó szint konzolait megerősíteni a statikai számítások befejezéséig. [[2002]] márciusában befejezték a legalsó teraszszint megerősítését.
 
A Kaufmann család utolsó tagja az államnak adományozta, így ma múzeumként üzemel.
 
=== Price Tower, Bartlesville, [[Oklahoma]] ===
Wright építészete a szerves építészet nevet kapta, amely olyan építészet, amely természetes módon alakul ki a környezetből, úgy, hogy az építész számára a legfontosabb a helyszín és az épület közötti kapcsolat vagy viszony. Ebben nagyon erősen hatott rá Gustav Stickley, amerikai bútorgyártó és építész.
Egyik munkája, a ''Monona Terrace'' Madisonban, Wisconsin államban, [[1997]]-ben készült el az eredetileg javasolt helyszínen, Wright eredeti külső tervének felhasználásával, míg a belső terveket tanítványa, Tony Puttnam készítette. A ''Monona Terrace''-t olyan vita kísérte, amely Wrightot saját élete konfliktusaira emlékeztette, mivel részben igen eredeti a kombinált belső és külső terv, és részben azért, mert az eltakar egy helyileg híres útmenti murális művet.
 
 
== Források és irodalom ==
* ''Szerk [[Kubinszky Mihály]] Dr'': Modern Építészeti Lexikon - MűaszakiMűszaki K. Bp. 1978. - MÜ: 2573-k-7881.
 
* ''Szerk [[Kubinszky Mihály]] Dr'': Modern Építészeti Lexikon - Műaszaki K. Bp. 1978. - MÜ: 2573-k-7881.
* ''Művészlexikon'' (4.k.733.o. - Corvina K. Bp. 1995. - ISBN 963 3967 X
* ''[[Frank Lloyd Wright|F. L. Wright]]'': Testamentum - Budapest, 1974
* ''J. Glancey'': Az építészet története (96, 97, 120. old.)- Magyar Könyvklub, Bp. 2002. - 963 547 770 8
* ''Jürgen Joedicke'': Modern építészettörténet - Bp. 1961. Műszaki K. - ETO 72 036
* ''Wend Fischer'': Bau-Raum-Gerät (Der Kunst des 20. Jahrhunderts) - R. Piper & Co. Verlag, München 1957.
 
* >>>
 
== Külső hivatkozások ==