Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Bottal végzett egyértelműsítés: II. Mohamed –> II. Mehmed oszmán szultán
A [[negyedik keresztes hadjárat]]tal [[1204]]-ben kezdődik a késő bizánci periódus. Ekkor e keresztesek elfoglalták Konstantinápolyt. A görögök története során ekkor vesztették el először a várost, ami a kicsiny területű [[Latin Császárság]] központja lett. A többi görög területen a [[Nikaiai Császárság]], a [[Trapezunti Császárság]] és az [[Epiruszi Despotátus]] osztozott. A latin uralom meghatározóan befolyásolta a bizánci fejlődést, a [[feudalizmus]] elemei beszivárogtak a bizánci életbe. [[1261]]-ben megdőlt a Latin Császárság és a nikaiai császár visszaköltözött Konstantinápolyba.
 
De a birodalom már soha többé nem nyerte vissza korábbi erejét. Fokozatos gyengülés és az oszmán törököktől elszenvedett területi veszteségek után [[1453]]-ban [[II. Mehmed oszmán szultán|II. Mohamed]] szultán bevette [[Konstantinápolyt]] és az [[Oszmán Birodalom]] fővárosává tette.
 
== Az Oszmán uralom ==
117 228

szerkesztés