„Törökország zászlaja” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: am:የቱርክ ሰንደቅ ዓላማ |
a Bottal végzett egyértelműsítés: II. Mehmed –> II. Mehmed oszmán szultán |
||
15. sor:
[[török nyelv|Törökül]] a zászlót ''ay yıldız''nek hívják, amely [[magyar nyelv|magyarul]] hold-csillagot jelent. A jelenlegi zászló első megjelenésével [[1793]]-ban találkozhatunk, amikor a hagyományos oszmán szignót [[III. Szelim]] [[szultán]] megváltoztatta. A hagyományos zászló az [[iszlám]] legfőbb színét, a zöldet választotta hátterül a fehér félholdnak. Szelim szultán a zöld színt pirossal váltotta fel. Ennek okait sokféleképpen magyarázzák, de mindenképpen csaták és hősi halottak vérét jelképezi. [[1844]]-ben a hivatalos lobogóra felkerült az ötágú csillag is.
A legendák szerint a zászló mai képét még [[II. Murád]] szultán álmodta meg a véres [[második rigómezei csata|rigómezei csata]] után [[1448]]-ban. A [[Magyarország|magyar]] hadakat hosszú véres ütközetben legyőző Murád az elbeszélések szerint a harc után csak éjszaka ért vissza szálláshelyére. Ott egy vöröslő vértócsában megpillantotta a félholdat és egy csillag fényét. Elhatározta, hogy birodalmának ezentúl ezt a jelképet adja. Más források szerint a mai lobogó [[Konstantinápoly]] [[1453]]-as elfoglalásával van kapcsolatban. A korabeli krónikások szerint [[II. Mehmed oszmán szultán|II. Mehmed]] szultán az ostrom kezdetén az égbolton megpillantotta a fehér félholdat, és egy csillagot, amelyek győzelemre segítették a török hadakat. Egy modernebb felfogás szerint azonban a zászló mai alakja [[Mustafa Kemal Atatürk]] nevéhez kapcsolható. A modern Törökországot megalapító államférfi a [[Török függetlenségi háború]] alatt, az egyik vértócsa mellett állva pillantotta meg a félhold és a csillag tükörképét.
A köztudatban mára már tényként él, hogy a török zászlóban is felfedezhető félhold és csillag az [[iszlám]] hatására került fel a nemzeti jelképek sorába. De ez a vélekedés téves: a félhold és a csillagok valószínűleg más kultúrákból kerültek fel a török lobogóra. Mindkét jelkép szorosan összefonódik az egykori birodalom központjával, [[Konstantinápoly|Konstantinápollyal]], a mai [[Isztambul]]lal. A [[Római Birodalom]] keleti központjának számító város még jóval a törökök megjelenése előtt [[Artemisz]] istennőnek az oltalma alá esett. A vadászat istennőjének az attribútuma pedig a félhold volt, amely akkoriban sok helyen felfedezhető volt a városban. Az idő telt-múlt, és a [[kereszténység]] kora köszöntött be a birodalomban. Ekkor [[I. Constantinus római császár|I. Constantinus]] császár saját nevét adta a [[Boszporusz]] partján fekvő városnak, és egyúttal [[Szűz Mária]] kegyeibe ajánlotta a települést, akinek jelképe köztudottan az ötágú csillag volt. Elképzelhető tehát, hogy a mai török zászló alakzatait a régi [[Bizánc]] legyőzésének és elfoglalásának emlékére tűzték a mai lobogóra.
| |||