„Kormányzóság (Oroszország)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
YurikBot (vitalap | szerkesztései)
a robot Adding: sr:Губернија
aNincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
Oroszországban a '''Kormányzóság'''okat (oroszul ''Губерния'') 1708-ban [[I. Péter (orosz cár)|I. (Nagy) Péter orosz cár]] rendelettel hozta létre az általa bevezetett reformok keretében. A maga idejében az ország ilyen adminisztratív, területi felosztása és a központi hatalomtól közvetlenül függő helyi önkormányzatok létrehozása forradalmian új volt és nagyban segítette, hogy Oroszország minden szempontból a 18. században Európa vezető hatalmává válhatott.
 
1708-as rendeletével I. Péter 8 Kormányzóságot hozott létre. A Kormányzóságok élén kinevezett kormányzó állt. A [[kormányzó]] irányítása alatt kiterjedt adminisztratív, bürokratikus apparátus végezte a kormányzóság adminisztratív, rendfenntartási, pénzügyi, igazságszolgáltatási feladatait. A kormányzó volt a kormányzóság területén állandóan állomásozó katonaság főparancsnoka is.
 
A kormányzóságok rendszerét 1775 és 1780 között [[II. Katalin (orosz cár)|II. (Nagy) Katalin]] megreformálta. Számukat 51-re növelte és a [[szenátus]]t illetve az ügyészséget konkrétan a legfőbb ügyészt (''general prokuror''-t) felruházta kormányzók ellenőrzésének jogkörével, valamint létrehozta a alkormányzói tisztséget is.
 
A bonyolult rendszer az idők folyamán egyre bürokratikusabb lett. 1860 és 1870 között újabb reformra került sor. Az 1861-es jobbágyfelszabadítást követően bevezették a teljes körű választójogot[[választójog]]ot, (igaz jellemző módon csak 34 kormányzóságban, és a városokban). Létrejöttek a helyi önkormányzatok: a kormányzósági és városi dumák.
 
[[1917]]-ben Oroszország 78 kormányzóságából, [[Lengyelország]], [[Finnország]] és a [[Baltikum|Balti államok]] függetlenné válását követően 25 kormányzóság megszűnt. A kormányzóságok rendszerét a [[Szovjetunió]]ban, 1929-ben számolták fel.