„Triumvirátus” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Louperibot (vitalap | szerkesztései)
a r2.5.2) (Bot: következő hozzáadása: simple:Triumvirate
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Iulia Caesaris –> Iulia Caesaris (i. e. 83)
6. sor:
== Az első triumvirátus ==
{{Bővebben|Első triumvirátus}}
Az első triumvirátust utólag nevezték el a történetírók, mivel ez az érdekszövetség sosem volt hivatalos, állami jellegű. Létrehozói [[Caius Iulius Caesar]], [[Cnaeus Pompeius Magnus]] és [[Marcus Licinius Crassus]] voltak. A három politikus titokban megállapodott, hogy korábbi érdekellentéteiket félretéve összehangolják működésüket. Pompeius és Caesar még családi kapcsolattal is megpecsételte az egyezséget, amikor Pompeius Caesar veje lett (ld. [[Iulia Caesaris (i. e. 83)|Iulia Caesaris]]), politikustársa pedig Pompeius egy hívének, bizonyos Lucius Calpurnius Pisónak a lányát vette feleségül. A következő évben elérték Caesar consullá választását, ő pedig valóban betartotta ígéreteit: a [[Kr. e. 59]]-es évben a Pompeius-párti veteránok közbelépésének köszönhetően gyakorlatilag egymaga irányította az államügyeket. Letelepítette Pompeius veteránjait, legalizálta annak keleti intézkedéseit, Crassus és [[ordo equester|lovagrendi]] támogatói érdekében pedig leszállította a provinciális adóbérlet összegét.
 
Két társa ezt követően támogatta Caesar öt évre szóló imperiumának megadását [[Illyria]] és [[Gallia Cisalpina]], majd a helytartó halála után [[Gallia Narbonensis]] tartományban. A proconsul ezt követően megindította a [[galliai háború]]t, ami hihetetlenül megnövelte népszerűségét a plebs és a katonái körében. Ezt persze elsősorban Pompeius vette igen rossz néven, és ekkor közeledni kezdett a Caesar hatalmának növekedésétől rettegő senatushoz. Caesar minderről értesült, ezért megpróbálta megújítani a szövetséget. [[Kr. e. 56]]-ban került sor az ún. [[lucai találkozó]]ra, amin a senatus tekintélyes része is részt vett. Az itt kötött megállapodás értelmében Crassus és Pompeius [[Kr. e. 55]]-ben is consul lehetett, majd 5-5 évre imperiumot kaptak (Pompeius Hispania, Crassus [[Syria]] területére), és Caesar felhatalmazását is meghosszabbították.