„Magyarcserged” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor:
{{Román település infobox
|román név=
|magyar név=Magyarcserged
|kép=CergauMareOrthodoxChurch.jpg|
|képméret=270 px
|képaláírás=A falu [[Angyali üdvözlet]] [[Román Ortodox Egyház|ortodox]] (korábban [[Román Görög Katolikus Egyház|görög katolikus]]) temploma (1804-ben épült)
|címer=
|zászló=
10. sor:
|fejlesztési régió= Közép-romániai fejlesztési régió
|megye=Fehér
|rang=községközpont (''Cserged'' község)
|községközpont=
|beosztott falvak=[[Bolgárcserged]] és [[Farkastelke]]
|polgármester=Lenuța Aldea ([[PDL]])
|irányítószám=517216
|körzethívószám=
|község népesség=1747
|község népesség éve=2002
|község népesség forrás={{Vargaarpad}}
|magyar lakosság=1
|népsűrűség=
24. sor:
|tengerszint feletti magasság=
|terület=
|szélességi fok=46
|szélességi ívperc=5
|szélességi ívmásodperc=51
|hosszúsági fok=23
|hosszúsági ívperc=55
|hosszúsági ívmásodperc=24
|szöveg poziciója=
|weboldal=www.primariacergau.ro
}}
[[Fájl:Josephinische Landaufnahme pg172.jpg|bélyegkép|260px|jobbra|Magyarcserged környéke
'''Magyarcserged,'''
==Földrajz==
▲[[Fájl:Josephinische Landaufnahme pg172.jpg|bélyegkép|260px|jobbra|Magyarcserged környéke 1769-1773 között]]
[[Balázsfalva|Balázsfalvától]] tíz kilométerre délre, a Székás-menti
==Nevének eredete==▼
▲'''Magyarcserged''' település [[Románia|Romániában]], [[Fehér megye|Fehér megyében]].
Nevét patakjának egykori ''Csergőd'' nevéről vette (1320/1550, ''Chergeud''), amely a 'csermely' jelentésű ''csörge'' szó származéka. Először 1302-ben említették ''Chergeud'' alakban. Neve 1332-ben ''Kuegeud,'' 1438-ban ''Cherged,'' 1675-ben ''Nagy Csergőd,'' 1750-ben ''Nagy Cserged.'' 1505-ból felbukkan ''Magyar Chergewd'' neve is, ez a név azonban aligha a mai falu akkor szász lakosságú előzményére vonatkozott (esetleg annak egyik részét jelölte). Utóbbi névalakot 1909-ben a község tiltakozása ellenére, részben a másik [[Nagycserged]]től való megkülönböztethetősége céljából élesztették fel.<ref>Mező András: ''Adatok a magyar hivatalos helységnévadáshoz.'' Nyíregyháza, 1999, 259. o.</ref>
==
===A népességszám változása===
▲[[Balázsfalva|Balázsfalvától]] délre fekvő település.
Népessége az 1850-es népszámlálás után lassan nőtt egészen 1956-ig, amikor 1483 fő lakta. Ez a szám 1966-ra 1190 főre esett vissza, azóta a csökkenés lelassult, sőt 2002-ben valamivel több lakost írtak benne össze, mint 1992-ben.
===Etnikai és vallási megoszlás===
▲==Nevének eredete==
Egykori [[Erdélyi szászok|szász]] lakosságát 1600 után bolgárok váltották fel, akik a 19. század elejére nyelvileg elrománosodtak és többségük áttért a [[Román Görög Katolikus Egyház|görög katolikus]] vallásra. Míg 1850-ben 932 lakosából 857 volt román, 40 cigány és hat szász nemzetiségű, 885 görög katolikus vallású és 47 [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]], 2002-ben 1052 lakosából 881 volt román és 170 cigány, 999 [[Román Ortodox Egyház|ortodox]] és 34 görög katolikus vallású.
==Története==
[[Fehér vármegye|Fehér]], később [[Alsó-Fehér vármegye|Alsó-Fehér vármegyéhez]] tartozott. 1302-től az erdélyi [[káptalan]] birtoka volt. Az 1332-es pápai tizedjegyzék szerint papja hat [[dénár]] [[tized]]et fizetett. 1521-en a Mikefalvi (Középfalvi vagy Kápolnai), Mocsi (Miskefi), Madarasi Székely, Sztrigyi, Szengyeli és Kóródi családok birtokolták. [[Erdélyi szászok|Szász]] lakói a 16. században [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] hitre tértek. 1600-ban települtek le benne bolgárok, akik szintén felvették az evangélikus vallást. Szász lakói a következő században kihaltak vagy elköltöztek. Evangélikus egyháza 1766-ban 46 férfit és 52 asszonyt számlált. Bolgár lakói elrománosodtak és többségük a 18. században áttért a [[Román Görög Katolikus Egyház|görög katolikus]] vallásra. Az evangélikus anyaegyház 1897-ben szűnt meg. Lakosai 1894-ben elkergették határából a tagosítást előkészíteni érkezett földmérőket.<ref>Győrfi Dénes: Aspecte din viaţa agrară a comitatului Alba de Jos în perioada dualismului (1867-1918). ''Apulum'' XLIII/2 (2006)]</ref> Legnagyobb birtokosa 1912-ben Petru Șogan volt, aki a huszadik legnagyobb összegű egyenes adót fizette [[Alsó-Fehér vármegye|Alsó-Fehér vármegyében]].
==Híres emberek==
* Itt született 1929-ben [[Nicolae Linca]] ökölvívó, a [[váltósúly]] bajnoka a [[1956. évi nyári olimpiai játékok|melbourne-i olimpián]].
==Jegyzetek==
{{források}}▼
==Források==
* [[Vistai András János]]: ''Tekintő
*{{Léstyán|2||861}}
▲{{források}}
{{portál|Erdély|-}}
[[Kategória:Fehér megye települései]]
{{Fehér megye települései}}
[[eo:Cergău Mare]]
[[ro:Cergău Mare, Alba]]
|