„Joó Béla” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
22. sor:
'''Joó Béla''' ([[Szentes]], [[1874]]. [[november 27]]. – [[Szentes]], [[1909]]. [[november 27.]]) szentesi festőművész és gazdálkodó, az [[Alföld]] és a [[tanya]]világ megörökítője.
 
Joó Béla [[szentes]]i parasztpolgári családban született. Rajztehetsége már gyermekkorában megmutatkozott. Akkor döntött véglegesen a művészpálya mellett, amikor a [[Szentes]]en tartózkodó [[Munkácsy Mihály]] a család egy rokonánál megszállván elismerően szólt az ifjú Joó rajzairól. Az érettségi vizsga megszerzése után Joó Béla [[Budapest]]re utazott és beiratkozott [[Karlovszky Bertalan]] és [[Bihari Sándor]] rajziskolájába. Rövid budapesti tartózkodás után 1893-ban [[Németország]]ba költözött, hogy tanulmányait [[Hollósy Simon]] [[münchen]]i iskolájában végezze. Joó három évig élt és dolgozott a bajor fővárosban. Életének müncheni korszakában műteremben dolgozott, a fényviszonyok tanulmányozása mellett aktokat és tanulmányokat készített. Stabil anyagi háttere nem tette szükségessé, hogy mecénások után kutasson, festményeit folyamatosan kiállításokra küldje, lényegében a festészet iránti szeretetből dolgozott. 1896-ban két éves katonai szolgálata miatt megszakította művészi pályafutását. [[1898]]-ban visszatért Münchenbe, ám hamarosan fel kellett hagynia a festéssel, mivel a szemét megtámadó betegség a látását fenyegette. A [[vakság|megvakulás]] lehetősége megrémítette a fiatalembert, aki kedvét szegvén hazatért az Alföldre és [[Szentes]] környékén gazdálkodásba kezdett.
 
Joó Béla fél évtizedig alig dolgozott festőként, idejét csaknem teljesen kitöltötte szülei tanyagazdaságának vezetése. Munkakedve csak [[Friedrich János]] fényképésszel kötött barátsága révén tért vissza. Ebben az időszakban alkotta legismertebb műveit, köztük [[Klauzál Gábor]] és [[Futó Zoltán]]portréját. Érdeklődése a műtermek világától az [[alföld]]i róna szépsége felé fordult, képein a szentesi [[tanya]]világ, a [[tiszántúl]]i kultúrtáj tűnik föl. Joó évekig lelkesen járja a pusztát, újabb témákat keres alkotásai számára. 35. születésnapja előtt nem sokkal egy októberi napon megfázott. Betegsége gyógyíttatásával nem törődött, az elhatalmasodott fölötte, mellhártya- és tüdőgyulladásban halt meg.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Joó_Béla