„Brassói Lapok (napilap)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Molnár Tibor –> Molnár Tibor (újságíró, 1911) |
||
14. sor:
A lap életében 1924-ben alapvető változás következett be: a vállalat ügyvezető igazgatója, majd 1928-tól tulajdonosa, [[Kahána Bernát]] a lapot országos jellegű és jelentőségű, korszerű polgári demokratikus sajtószervvé fejlesztette. Bár a főszerkesztő névleg továbbra is a konzervatív Szele Béla maradt, a lap ténylegesen előbb a [[munkásmozgalom]]hoz közel álló [[Füzi Bertalan]], majd a demokrata gondolkodású Kacsó Sándor irányítása alá került. A szerkesztőség belső tagjai közt van ebben időben [[Benamy Sándor]], [[Finta Zoltán]], [[Kőrösi-Krizsán Sándor]], [[Mikes Imre]], [[Nagy Karola]], [[Pogány Marcell]], a világgazdasági tájékoztatást adó [[Halász Sándor]], később [[Gárdos Sándor]], [[Karács Andor]], [[Korda István]], [[Kőműves Géza]].
Széles vidéki szerkesztőhálózat alakult ki, segítségével minden érdekelt város és megye híranyaga, problémaköre rendszeresen tükröződhetett a lapban; [[Bukarest]]ben [[Farkas Aladár (újságíró)|Farkas Aladár]], [[Kolozsvár]]t [[Ruffy Péter]], [[Arad]]on [[Molnár Tibor (újságíró, 1911)|Molnár Tibor]], [[Temesvár]]t [[Méliusz József]] volt a helyi szerkesztő. Előtérbe került a legnagyobb példányszámot felvevő Székelyföld: [[Marosvásárhely]]ről [[Benczel Béla]] és [[Kovács György (író)|Kovács György]], [[Székelyudvarhely]]ről [[Tomcsa Sándor]], [[Sepsiszentgyörgy]]ről [[Tamás Gáspár]] és [[Jakab Antal]], [[Csíkszereda|Csíkszeredáról]] [[Ferencz Gyárfás]] tudósított. Rövid ideig a szerkesztőségben dolgozott [[Salamon Ernő]] és [[Simon Magda]], irodalmi tájékoztatóival tűnt fel [[Látó Anna]].
A Brassói Lapok rendkívüli szerepet töltött be az irodalmi életben. Amikor az [[Erdélyi Helikon]]ban a ''[[Vallani és vállalni]]-ankét'' 1929 októberében megindult, a Brassói Lapok szélesítette az írók erkölcsi elkötelezettségéről folyó vitát országos méretűvé. Kacsó Sándor ''Gyávák voltak-e az erdélyi magyar írók?'' című írása s nyomában számos hozzászólás itt jelent meg.
| |||