„I. Tahmászp perzsa sah” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.6.4) (Bot: következő módosítása: az:I Şah Təhmasib Səfəvi |
a Bottal végzett egyértelműsítés: II. Szulejmán –> II. Szulejmán oszmán szultán |
||
33. sor:
== Oszmán háborúk ==
A belső széthúzást és az üzbégek hadműveleteit kihasználva [[II. Szulejmán oszmán szultán|II. Szulejmán]], az [[Oszmán Birodalom]] szultánja is támadásra szánta el magát. A második oszmán-perzsa háború [[1533]]-ban tört ki, és szép sikereket hozott az oszmánoknak: [[Azerbajdzsán]] és [[Grúzia]] mellett a fővárost, [[Tebriz]]t is elfoglalták, [[1534]]-ben pedig [[Bagdad]] és [[Irak]] nagy része került II. Szulejmán kezére az ottani síita kegyhelyekkel ([[Nedzsef]], [[Kerbela]] stb.) és a [[Perzsa-öböl]] [[baszra]]i kikötőjével együtt. A háború [[1535]]-ben fejeződött be, Szulejmán hódításai közül azonban csak a mezopotámiai bizonyult tartósnak, Tebrizből és a Kaukázusból a szafavida [[kizilbas]] haderő ellenállása miatt ki kellett vonulnia. Tahmászp [[1537]]-ben a nyugati kudarcokat némileg kompenzálva keleten kárpótolta magát: [[1537]]-ben elfoglalta a meggyengült [[Mogul Birodalom]]tól [[Kandahár]]t, ezzel tartósan megvetette a lábát [[Afganisztán]] területén is. Tahmászp a negyvenes években három hadjáratot vezetett [[Grúzia]] területei ellen is, ami jelentős számú kaukázusi megjelenését eredményezte Iránban és a hadseregben. Tahmászp a síita hitre áttérített [[Humájún]] mogul uralkodónak is segített [[1545]]-ben visszaszerezni trónját.
A nyugati határon Tahmászp hosszú uralkodása alatt még kétszer lángolt fel a háború. Az elsőre az szolgáltatta az ürügyet, hogy Tahmászp öccse, a [[Serván]]t kormányzó Alkász Mirza [[1547]]-ben fellázadt, és fivérével, az [[Ardabil]]t igazgató Szám Mirzával együtt átállt az oszmánokhoz. Még a trónörököst, a későbbi [[II. Iszmáíl sah|II. Iszmáílt]] is bevonták az összeesküvésbe. A lázadó szafavidák és az oszmán hadsereg ismét bevette Tebrizt [[1548]]-ban, ezért Tahmászp úgy ítélte meg, hogy távolabbra kell költöznie az ütközőzónából. Így lett Perzsia fővárosa ötven évre [[Gazvin]] a [[Kaszpi-tenger]] partvidékén. A lázadókat [[1549]]-ben sikerült elfogni és Gahgahá hegyi börtönerődjébe zárni.
| |||