„Limburgi Hercegség” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Keresztény –> Kereszténység |
link |
||
40. sor:
[[Irmgard limburgi hercegnő]] [[1283]]-ban utód nélkül halt meg és háború tört a hercegség birtoklásáért. Az egyik oldalon Irmgard férje, [[I. Reinald, Guelders grófja]] állta, aki 1288-ban 40 000 arany guldenért eladta öröklési jogát [[VI. Henrik luxemburgi gróf]]nak. A másik oldalon Irmgard nagybátyja, [[Adolf, Berg grófja]] állt, aki [[I. János brabanti herceg]]nek adta el örökösödési jogát. A háborúban számos kisebb csetepatéra került sor, de a kérdést csak a [[worringeni csata]] döntötte el [[1288]]-ban, amely kora egyik legnagyobb és legvéresebb összecsapása volt. A csata eredményeként a brabanti hercegek kiterjesztették befolyásukat Limburgra, de az önálló állam maradt a jövőben is, a burgundi hercegek és a [[Habsburg-ház]] uralma alatt is. Az Overmaas birtokkal együtt („Maas folyón túli területek”, azaz [[Dalhem]], [[Rolduc]] és [[Valkenburg aan de Geul|Valkenburg]]) egyike volt a [[Tizenhét Tartomány]]nak.
A Tizenhét Tartományt [[V. Károly német-római császár|V. Károly]], majd később a spanyol Habsburgok, azaz [[II. Fülöp spanyol király]] uralta, de [[1568]]-ban az északi, [[protestáns]] tartományokban felkelés robbant ki a [[katolikus]] király uralma ellen. A [[nyolcvanéves háború]] néven ismert konfliktus eredményeként a [[Staats-Limburg]] néven ismert területet (a limburgi hercegség egyes részei és Overmaas) a háborút lezáró [[1648]]-as [[vesztfáliai béke]] Hollandiának juttatta. A hercegség maradéka [[Spanyol-Németalföld]] része maradt, majd a [[spanyol örökösödési háború]]t lezáró [[1713]]-as [[utrechti béke (1713)|utrechti béke]] értelmében az osztrák Habsburgok uralma alá került ([[Dél-Németalföld|Osztrák-Németalföld]] részeként).
[[1794]]-ben a forradalmi francia köztársaság csapatai elfoglalták a mai Belgium és Hollandia területét. Staats-Limburg a francia [[Meuse-Inférieure]] tartományhoz csatolták, az osztrák uralom alatt álló Limburg pedig az [[Ourte]] tartomány része lett. [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] [[1814]]-es vereségét követően Limburg teljes területe a [[bécsi kongresszus]]on kialakított [[Egyesült Holland Királyság]] része lett (amely a mai Belgium, Hollandia és [[Luxemburg]] területét foglalta magába). A kialakult Limburg tartomány területe valamelyest eltért a történelmi limburgi hercegségtől, hiszen például Limburg városa [[Liège (tartomány)|Liège tartomány]]hoz került.
| |||