„I. Frigyes porosz király” változatai közötti eltérés

link
a (r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: lv:Frīdrihs I Hohencollerns (Prūsija))
(link)
[[1688]]-ban, fiának születési évében meghalt édesapja, így III. Frigyes került a választófejedelmi székbe ''(Kurfürst)''. Kezdetben messzemenően [[Eberhard von Danckelmann]], valamint [[Johann Kasimir Kolbe]] miniszterekre támaszkodott a kormányzásban. Frigyes 1688-ban támogatta [[III. Vilmos angol király|Orániai Vilmost]] [[anglia]]i partraszállásában. [[1688]] és [[1697]] között támogatta a [[Franciaország]] elleni [[Nagy Szövetség]]et.
 
[[1697]] a [[szász választófejedelemség|szász választófejedelem]], [[II. Ágost lengyel király|Erős Ágost]] lengyel király lett, ezért Frigyes is szerette volna megszerezni a királyi címet. Ehhez [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] császár hozzájárulására lett volna szükség, aki azonban diplomáciai okokból eleinte nem adta meg azt. A porosz hercegség egy része ugyanis a lengyel király felségterülete volt. Végül a [[spanyol örökösödési háború]] kitörésekor, amikor a császárnak szüksége volt a porosz haderőre, megszületett a kompromisszumos megoldás. Poroszország nem lett királyság, de Frigyes felvehette a „''király Poroszországban''” címet, és Lipót azt is kikötötte, hogy saját magát kell megkoronáznia, azaz nem vehet igénybe egyházi közreműködést. A koronázásra [[1701]]. [[január 18.|január 18-án]] Königsbergben került sor, amikor is Frigyes maga helyezte a saját fejére a koronát. 1701. december 30-án Poroszország belépett a Nagy Szövetségbe. A nagyhatalmak végül a háborút lezáró [[utrechti béke (1713)|utrechti békében]] ismerték el a [[Porosz Királyság]]ot. Ezzel létrejött az első német [[Protestantizmus|protestáns]] királyság.
 
=== Országépítő tevékenysége ===