„Dráva-sík” változatai közötti eltérés

2 343 bájt hozzáadva ,  8 évvel ezelőtt
sablon + képek
a (Magyarország tájegységei kategória eltávolítva; Magyarország földrajzi kistájai kategória hozzáadva (a HotCattel))
(sablon + képek)
{{Tájegység infobox
| név = Dráva-sík
| kép = Drava near Molve2, Croatia.JPG
| képméret = 250px
| képaláírás = A Dráva és partmenti területeinek képe
| elhelyezkedés = [[Dunamenti-síkság]], [[Alföld]]
| besorolás = kistáj
| fontosabb települések =
| kistérségek =
| népesség =
| népsűrűség =
| népesség alakulása =
| városi népesség =
| átlagos népességszám =
| településsűrűség =
| vallási megoszlás =
| etnikai megoszlás =
| terület = 1143
| lakott terület =
| lakatlan terület =
| vízterület =
| legmagasabb pont =
| folyóvizek = [[Dráva]], Korcsina-csatorna, Gürü, Fekete-víz, Gordisai csatorna, Lánka-csatorna
| állóvizek = 24 állóvíz, felszínük összesen 150 ha
| időzóna = CET, UTC+1
| résztájegységek =
| térkép =
| térképméret =
| térképaláírás =
}}
 
A '''Dráva-sík''' [[Magyarország]] déli határvidékének egyik [[kistáj]]a, a [[Nagyalföld]]höz
sorolt [[Drávamenti-síkság]] része, a [[Dráva]] folyó keskeny balparti völgysíkja. Területe 1143 km² – ennek nyugati része [[Somogy megye|Somogy]], keleti része, az [[Ormánság]] és a [[Pécsi-síkság]] [[Baranya megye|Baranya megyéhez]] tartozik. Északi határa éles, teraszszerű, déli határa maga a [[Dráva]] folyó.
 
== Vízrajza ==
[[Fájl:Drau river.PNG |jobbra|200px|thumb|A Dráva folyása térképen]]
[[Fájl:Drave at Vízvár, Hungary.jpg|jobbra|200px|thumb|A Dráva Vízvárnál]]
{{Bővebben|A Dráva-sík vízrendszere}}
 
A Drávának ez a szakasza ([[Drávatamási]] és [[Old]] között) 75 km hosszú. Említésre méltó bal oldali mellékvizei:
 
A rétegvizek nyilvántartott mennyisége 1–1,5 millió m³/km². A 100 m alatti mélységekből az artézi kutak helyenként 500 l/perc feletti vízhozamokat is produkálnak a felső pannon korú folyóvízi üledékekből, de ezek hasznosítását korlátozza a nagy vastartalom. [[Felsőszentmárton]]nál 40 °C-nál melegebb hévizet tártak fel. A felszínközeli vizek nitrátosodása miatt több kis település vízellátása csak ideiglenes.
 
{{Bővebben|A Dráva-sík vízrendszere}}
 
== Éghajlata ==
 
A kistáj éghajlatát alapvetően három hatás határozza meg, így időjárásában
* kontinentális,
 
== A Dráva-sík talajai ==
 
A kistáj legnagyobb részén folyóvízi üledékeken kialakult talajokat találunk; a Dráva [[Meander (folyókanyarulat)|meandereinek]] sorozatos kialakulása és lefűződése következtében az egyes típusok többnyire szórtan, mozaikos foltokban helyezkednek el. Másodlagos jelentőségű a [[holtág]]ak antropogén feltöltése, valamint a kiszáradó felszíneken kialakult [[defláció]]. A talajok fejlődésére jelentős hatást gyakorol a talajvíz szélsőséges, a folyóhoz igazodó ingadozása. A Dráva közelében a humuszosodás, kifejlődését a rendszeres hordalékborítás akadályozza, ezért itt magasabb humusztartalmú területek csak a mélyvonulatokban találhatók.
 
 
== Növényzete ==
 
{{Bővebben|A Dráva-sík növényzete}}
[[Fájl:Fritillaria meleagris LJ barje2.jpg|jobbra|150px|thumb|Mocsári kockásliliom]]
[[Fájl:Digitalis lanata 004.JPG|jobbra|150px|thumb|Gyapjas gyűszűvirág]]
[[Fájl:HottoniaPalustrisInflorescence.jpg|jobbra|150px|thumb|Békaliliom]]
 
A terület a [[zárt tölgyes öv]]be tartozik, de természetes növényzetének elsöprő többségét mezőgazdasági kultúrák helyettesítik. A természetes(hez közeli) növénytakaró hellyel-közzel csak a vízfolyások (egy része) mentén maradt meg: a síkságot zöld szalagokként tagolják a Dráva és a lefűződött holtágak mentén növő [[galériaerdő]]k; ezek a [[Duna-Dráva Nemzeti Park]] részeiként védett természetvédelmi területek.
 
A Dráva-sík somogyi része egyrészt a [[Zákányi-dombság]]gal (Zákány-őrtilosi dombsággal), másrészt a [[Belső-somogyi homokvidék]]kel határos. A Zákányi-dombság meredek lejtőinek alján viszonylag könnyen meghúzható a két tájegység határa, és ezek növényzete is radikálisan különbözik (mivel a Zákányi-dombság az [[Illiricum flóratartomány]] [[Slavonicum flóravidék|szlavóniai flóravidék]]ének [[őrtilosi flórajárás]]a). Más a helyzet a pannóniai flóratartomány [[Praeilliricum flóravidék]]éhez sorolt homokvidékkel, ami felé a domborzat és a növényzet átmenete is többé-kevésbé folyamatos: a legnagyobb különbség, hogy a somogyi Dráva-ártérről szinte teljesen hiányzik a Belső-Somogyra ([[Somogyicum flórajárás]]) általánosan jellemző homokpusztai flóra és vegetáció. A Dráva-sík somogyi részén megjelenő, de [[Belső-Somogy]] homokvidékéről hiányzó, [[keményfás ligeterdő]]kben és [[gyertyános-tölgyes]]ekben élő növények:
 
* [[fürtös gyűrűvirág]] ''(Carpesium abrotanoides)'',
* [[bókoló gyűrűvirág]] ''(Carpesium cernuum)'',
 
== Állatvilága ==
{{Bővebben|A Dráva-sík állatvilága}}
 
A [[kistáj]] nyugati része a [[Közép-dunai faunakerület]] [[Illiricum faunakörzet|illír faunakörzet]]ének [[Praeilliricum faunajárás|Dráva-menti faunajárás]]ába tartozik. A Dráva-mente és az [[Eupannonicum faunajárás]] ''(Nagyalföld)'' határának a [[Maty]]-[[Máriagyűd]] vonalat tekintik; e vonal körül a Dráva-sík keleti része [[állatföldrajz]]i szempontból átmeneti tartomány, amiben keverednek az '''Eupannonicum''' és az '''Illiricum''' elemei.
 
{{Bővebben|A Dráva-sík állatvilága}}
 
== Társadalom- és településföldrajz ==
== Gazdaságföldrajzi viszonyai ==
 
== Gazdaságföldrajzi viszonyai ==
Leglényegesebb, hasznosítható nyersanyaga a [[kovácshida]]i tőzeg (0,5 M m³).
A Drávához és mellékpatakjaihoz simuló, ármentesített felszínen igen egysíkú a gazdálkodás.
 
== Források ==
* [http://www.nimfea.hu/drava/ha/4/4in.htm ÁTTEKINTÉSÁttekintés Aa DRÁVADráva ALSÓalsó VÍZGYŰJTŐJÉNEKvízgyűjtőjének TÁJHASZNÁLATÁRÓLtájhasználatáról]
* [http://ddnp.nemzetipark.gov.hu/index.php?pg=sub_224 Dráva - Baranyai szakasz]
 
== Irodalom ==
* Kevey Balázs: ''A baranyai Dráva-sík gyertyános-tölgyesei'', Natura Somogyiensis, 2007. 10. sz. 41-71. oldal
* Kevey Balázs: ''A baranyai Dráva-sík tölgy-kőris-szil ligetei'', Natura Somogyiensis, 2007. 10. sz. 11-39. oldal
* Kevey Balázs - Tóth Viktória: ''A Baranyai-Dráva-sík fehér nyárligetei'', Natura Somogyiensis, 2006. 9. sz. 47-62. oldal
* Wágner László: ''Adatok a Dráva-sík flórájához és faunájához'', Paeonia: a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság értesítője, 2003. 1. sz. 57-60. oldal
* Kevey Balázs: ''Montán elemek a Baranyai-Dráva-sík erdeiben'', Kitaibelia, 2001. (6. évf.) 2. sz. 299-321. oldal
* Dénes Andrea - Kevey Balázs - Ortmann-né Ajkai Adrienne - Pálfai László: ''A Dráva-sík védelmet érdemlő területei'', A Janus Pannonius Múzeum évkönyve - Természettudományok, 1997. 41/42. évf. 5-12. oldal
* Dénes Andrea: ''Adatok a Dráva-sík flórájához'', Botanikai közlemények, 1996. (83. évf.) 1-2. sz. 91-95. oldal
 
{{Magyarország tájai}}
{{Portál|földrajz|-}}
 
[[Kategória:Magyarország földrajzi kistájai]]