„Boso alsó-burgund király” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
[[Fájl:King Boson of Provence.JPG|thumb|200px|right|Boso király Szent István vértanúval (freskó a Charlieu Apátság falán).]]
 
Buvinnnek (Beuves-nek), Ardennes grófjának volt a fia<ref name=uralkodok/>. [[876]]-ban sógora, [[I. Károly nyugati frank király]] Lombardia kormányzójává tette<ref name=uralkodok/>, és hercegi rangot adományozott neki<ref name=uralkodok/>. [[III. Lajos nyugati frank király|III. Lajos]] és [[Karlmann nyugati frank király|Karlmann]] nyugati frank királyok kiskorúsága idején összehívta a provence-i püspököket, és [[879]]. [[október 15.]]-én királlyá kiáltatta ki magát<ref name=uralkodok/>. A koronára való jogait főként arra a tényre alapozta, majdhogy férje volt Irmingardnak, II. Lajos császár leányának<ref name=szentromai>James Bryce: '''A Római Szent Birodalom''', A Magyar Tudományos Akadémia kiadása, Budapest, 1903, 86. oldal</ref>.<ref>Gingins la Sarraz báró egy oklevelet, idéz amelyet Boso akkor adott ki, mikor még habozott, vajon királynak mondja-e magát: ''"Ego Boso Dei gratia id quod sum, et conjux mea Irmingardis proles imperalis."'' (''Bryce'', id.m., 86.o.)</ref> kiterjesztetteKiterjesztette a fennhatósága alatt álló területeket<ref name=uralkodok/>. Trónbitorló uralma nemcsak Provence-ra, hanem számos északi vidékre, így az Autunig kibővített Burgundiára is kiterjedt<ref name=uralkodok/>.
Az elkövetkező években, elsősorban [[880]] és [[882]] között a francia és a német Karolingok Boso számos északi területén helyreállították uralmukat<ref name=uralkodok/>. Halála után fia, [[III. Lajos itáliai király|Lajos]] lépett az örökébe<ref name=uralkodok/>.
 
101 231

szerkesztés