„Érettségi vizsga” változatai közötti eltérés

A mentességek alapjául szolgáló szakértői vélemények kiadását a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet szabályozza.
 
Az emelt szinten választható tárgyak tekintetében a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) kormányrendelet az irányadó. (Ebben a jelenleg, (2011-ben) hatályos változathoz képest jelentős változások lépnek életbe 2012. január 1-jén és 2013. január 1-jén; ezekről a [[#További információk|39/2011. (III. 22.) kormányrendeletből]] lehet tájékozódni.) A rendelet 3. számú melléklete határozza meg, hogy mely tárgyakból lehet emelt szintű vizsgát tenni, a 2013-ban hatályba lépő 4. számú melléklet pedig azt, hogy mely felsőoktatási alapképzésekhez milyen emelt szintű érettségi szükséges. (Ez az információ, mivel 2013. január 1. előtt nem hatályos, egyelőre a 39/2001. számú rendeletben található meg.)
 
A vizsga lebonyolításában közreműködő intézmények elsősorban
A fentiekből következik, hogy legalább még egy vizsgatárgyat választani kell.
 
Egyes esetekben el lehet térni ettől a listától. Így például ha a vizsgázó nem [[Magyar állampolgárság|magyar állampolgár]] és [[anyanyelv]]e sem [[magyar nyelv|magyar]], illetve ha a középiskolai tanulmányai befejezését megelőző négy tanév közül legalább hármat nem a magyar közoktatási rendszerben végzett, a magyar nyelv és irodalom helyett választhatja a magyar mint idegen nyelv vizsgatárgyat is (ez tehát érvényes a határon túli magyar iskolák tanulóira is). Egy másik ok az eltérésre, ha a vizsgázót az igazgató szakértői vélemény alapján mentesítette valamelyik tárgy vizsgája alól; ilyenkor másik tárgyat kell választani. Idegen nyelvből csak annak nem kell vizsgáznia, akinek a tanulói jogviszonya megszűnésének időpontjában hatályos érettségi vizsgaszabályzat rendelkezései szerint nem kellett idegen nyelvből érettségi vizsgát tennie (tehát nagyon régen végezte el a középiskolát, de akkor nem tette le vagy nem fejezte be az érettségit). Az idegen nyelvi érettségit utoljára 2005-ben lehetett nyelvvizsgával kiváltani.
 
Idegen nyelvből ma már csak annak nem kell vizsgáznia, akinek a tanulói jogviszonya megszűnésének időpontjában hatályos érettségi vizsgaszabályzat rendelkezései szerint nem kellett idegen nyelvből érettségi vizsgát tennie (tehát nagyon régen végezte el a középiskolát, de akkor nem tette le vagy nem fejezte be az érettségit). Az idegen nyelvi érettségit utoljára 2005-ben lehetett nyelvvizsgával kiváltani. 2010 óta a nem nappali rendszerű felnőttképzésben végzettek számára is kötelező az idegen nyelvi érettségi.
 
A vizsgatárgyak és -szintek szabadon választhatók, az alábbi korlátokkal:
Az egyes tárgyak általános követelményeit a 100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet tartalmazza. A felkészüléshez inkább a részletes követelmények használhatók, melyeket a 40/2002. (V. 24.) OM rendelet ír le ([[#Általános források, szabályozás|lásd a forrásokat]]). Az Oktatási Hivatal a jogszabályt a jog világában járatlanok számára érthető formában teszi közzé, tantárgyanként külön feltüntetve a témakörönkénti vizsgakövetelményeket és a vizsgaleírást. Az utóbbi magában foglalja a használható segédeszközök felsorolását, az értékelési szempontokat, az írásbeli és a szóbeli vizsga részeit és az ezekre fordítható időt, a feladatok jellegét, az egyes témakörök körülbelüli arányát a feladatsorokban és tételekben, valamint az esetleges technikai tudnivalókat. A leírás meghatározza azt is, hogy az intézmény milyen anyagokat hozzon nyilvánosságra.
 
A rendelethez igazodva a vizsgaszervező intézmények legkésőbb 60 nappal a tavaszi vizsgaidőszak kezdete előtt nyilvánosságra hozzák és a vizsgázók számára elérhetővé teszik a tudnivalókat, mindenekelőtt a szóbeli érettségi vizsga helyi ''témaköreit'' vagy ''tételcímeit'' – a tantárgyankénti vizsgaleírásnak megfelelően. Amelyik tantárgyból a leírás csak a témakörök nyilvánosságra hozását írja elő, ott a tételeket a vizsgázók nem ismerhetik meg a vizsga kezdete előtt. Az emelt szintű érettségikkel kapcsolatos információkat az Oktatási Hivatal egységesen teszi közzé.
 
Az emelt szintű érettségikkel kapcsolatos információkat az Oktatási Hivatal egységesen teszi közzé. Az őszi vizsgaidőszakra ''ugyanabban az intézményben'' ugyanazok a tudnivalók érvényesek, mint a tavaszira. Ha tehát valaki a saját iskolájában sikertelen vizsgát tesz, és ősszel más intézményben jelentkezik ismétlővizsgára, akkor már más témakörök, illetve tételek alapján kell készülnie. (Maguk a konkrét szóbeli tételsorok tehát változhatnak, amennyiben az adott tárgyból a leírás szerint nem szerepelnek a nyilvánosságra hozandó anyagok között, és természetesen változnak az írásbeli feladatsorok is.)
 
=== A vizsga nyelve ===
 
Az érettségi vizsga akkor eredményes, ha a vizsgázó – egy vagy több részletben – mind a négy kötelező és legalább egy választott vizsgatárgyból eredményes (legalább elégséges) vizsgát tett. Ebben az esetben kiállítják az érettségi bizonyítványt. Ha ezen felül további tárgyból is vizsgázott, és elégtelen minősítést szerzett, az nem kerül be a bizonyítványba, és nem is kötelező a későbbiekben javítani.
 
=== Nyelvvizsga és ECDL ===
A nemzeti, etnikai kisebbségi és a két tanítási nyelvű iskolák érettségijén szerzett bizonyítvány a vizsga eredményétől függően alap-, közép- vagy felsőfokú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül. Ilyenkor tehát nem állítanak ki külön nyelvvizsga-bizonyítványt, hanem maga az érettségi bizonyítvány igazolja a nyelvvizsgát. A megfeleltetést a vizsgaszabályzat 54. §-a részletesen szabályozza.
 
Az informatikaérettségit akár emelt, akár középszinten jelesre teljesítők két éven belül vizsga nélkül, a regisztrációs díj befizetése ellenében igényelhetnek [[ECDL]]-bizonyítványt.<ref>[http://njszt.hu/ecdl/vizsgamentesseg#erettsegi Részletes tudnivalók az ECDL honlapján]</ref> Fontos különbség, hogy a nyelvvizsgával – és a szócikkben található más tudnivalókkal – szemben sem az ECDL-bizonyítványt, sem a vizsgamentességet nem jogszabály írja le, hanem egy nem kormányzati szervezet saját szabályozása.
 
=== Jogorvoslat ===
 
A 2007/2008-as tanévben vagy azt megelőzően megrendezett [[országos középiskolai tanulmányi verseny]]ek és [[országos szakmai tanulmányi verseny]]ek döntőseinek egy része a versenykiírás alapján a döntőben való részvétellel teljesítette az érettségit, és 100%-os emelt, illetve középszintű eredményt ért el. Ez a lehetőség a későbbi versenyeken már nem él.
 
A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolák és a két tanítási nyelvű iskolák érettségijére részben eltérő szabályok vonatkoznak; ezekről a vizsgaszabályzat 53–55. §-ából lehet tájékozódni.
 
=== Statisztika ===