„Óradna” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Mészkő –> mészkő (kőzet) |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Dombhát –> Dombhát (Beszterce-Naszód megye) |
||
43. sor:
A [[12. század]]ban települt be német bányászokkal. Az [[Árpád-kor]]i Magyarország legjelentősebb [[ezüst]]lelőhelye, egyben [[Erdély]] legnépesebb és legfontosabb településeinek egyike volt. A környező vármegyei területekkel ellentétben kiváltságolt város volt a királyné birtokán, külön [[ispán]] ''(comes)'' joghatósága alatt. Történetének virágkoráról azonban, a kevés fennmaradt korabeli irat miatt főként csak későbbi forrásokból nyerhetünk – ellentmondásos – képet.
[[1241]]-ben talán az első elpusztított település volt. A [[Tatárjárás|tatárok]] állítólag előbb cselből megfutamodtak a felfegyverzett radnaiak elől, majd rátörtek az ünneplő városra. A [[Friesach]]-i évkönyvek szerint négyezer lakosát megölték, négyszáz férfit magukkal hurcoltak, sokan pedig a föld alatti járatokba bevezetett Izvor forrás vizébe fúltak. Az életben maradt radnai szászok a tatárokhoz szegődtek és a Maros mentén Gyulafehérvár felé törve, a tatárokkal együtt harcoltak a székelyek ellen. A tatárjárás után a mai [[Dombhát (Beszterce-Naszód megye)|Dombhát]] határában épült Radna vára, amelyet [[1268]]-ban és [[1409]]-ben említenek. Ideiglenesen visszanyerte korábbi jelentőségét. Itt szerkesztették 1268-ban az első, városi önkormányzat által kibocsátott oklevelet Erdélyben.<ref>Jakó Zsigmond (szerk.): ''Erdélyi okmánytár.'' 1. Bp., 1997, 9. o.</ref> [[1270]] körül szedték pontokba saját jogszabályait. A [[14. század]]ban [[Körmöcbánya]] mögött fokozatosan háttérbe szorult és [[1378]] körül összeolvadt a vármegyei területtel.
[[1444]]-től említik a Radna-völgyi kerületet, ennek központja azonban Radna vára volt. Radna [[1440]]-ben a többi környékbeli faluhoz hasonló [[jobbágy]]falu. [[1469]] körül új [[Erdélyi szászok|szász]] telepesek költöztek be és hozzáláttak a környező hegyek [[arany]]érckészletének kitermeléséhez. [[1475]]-ben [[oppidum]], ismét saját bírákkal és esküdtekkel. [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] ekkor [[Beszterce vidéke|Beszterce vidékéhez]] csatolta, ami annyit jelentett, hogy [[Beszterce|Besztercével]] közösen fizette az adókat és kikerült a királyi tisztviselők hatósága alól. Később ismét felhagytak a bányászattal, amit a [[16. század]] elején gazdag besztercei polgárok és vármegyei nemesek indítottak újra.
| |||