„A növények nemisége” változatai közötti eltérés

(elír)
virágokat. Ilyenek például a [[fészkesek]], ahol a kétivarú virágokon kívül még női virágok is
vannak ugyanazon az egyeden. A [[fehér zászpa|zászpa]] (veratrum) pedig olyan egylaki növény, amelynek egyedei a
kétivarú virágon kívül még hím virágokat is fejlesztenek.{{refhely|Novszerv.elte.hu Böddi}}
 
Egy virág lehet funkcionálisan is meddő vagy egyivarú. Amikor a virág tartalmaz ugyan
ivarleveleket mindkét nemből, de vagy semelyik sem működőképes, ekkor meddőnek, vagy egyikük nem
működőképes, amikor pedig funkcionálisan egyivarúnak tekinthető.{{refhely|Novszerv.elte.hu Böddi}}
 
''Egylaki és egyivarú'' az a növény, ahol a porzós és termős viráglevelek ugyanazon növényen
(egylaki), de külön virágban fejlődnek (egyivarú), ilyen például a [[kukorica]] vagy a
[[szelídgesztenye]].{{refhely|Novszerv.elte.hu Böddi}}
 
''Egylaki és kétivarú'' az a növény, ahol az egyedek kétivarú virágokat fejlesztenek.
 
''Kétlaki és egyivarú'' és az a növény, ahol a porzós és a termős virágok külön-külön virágban fejlődnek (egyivarú), és ráadásul a porzós és a temős virágok más-más egyedeken találhatók
(kétlaki). Ilyen például a [[mogyoró]], a [[kender]], a [[komló (növénynemzetség)|komló]] vagy a [[lucerna]].{{refhely|Novszerv.elte.hu Böddi}}
 
A [[thymus]] olyan ''kétlaki'' növény, amelyeknél egyes egyedek virágai csupa egyivarú női virágok,
más egyedek viszont csakis kétivarú virágokat hordoznak.{{refhely|Novszerv.elte.hu Böddi}}
 
A [[habszegfű]] (Silene) úgy nevezett ''háromlaki'' (trioikus) növény, ennél ugyanis külön-külön egyedeken vannak a porzós, a termős, illetve a hímnős virágok. A gyomként növő kender ([[Cannabis sativa]]) nem kizárólagosan kétlaki. Természetes körülmények között felbukkannak az állományokban egylaki típusok is, sőt találtak olyan változatot is, amelyiknél egyes egyedek csak hímvirágúak, mások csak nővirágúak, de ugyanakkor hímnős virágú egyedei is vannak, tehát a kendernek ez az alfaja háromlaki.<ref>{{Citerefhely|Benécsné bookKender}}
| publisher = Növénytudományi Doktori Iskola
| year =2003
| author = Benécsné Bárdi Gabriella
| title = A gyomként növő kender (Cannabis sativa L.) hazai elterjedése, morfológiája, biológiája és gyomszabályozási lehetőségei
| location = Gödöllő
| accessdate = 2010-02-17
| url = http://phd.om.hu/disszertaciok/ertekezesek/2003/de_648.pdf
}}</ref>
 
A [[licsi]]t és a [[mangó]]t pedig ''poligámnak'' nevezzük: ezek egyedei egyszerre hordoznak porzós, termős és hímnős virágokat.{{refhely|Novszerv.elte.hu Böddi}}
 
==Forrás Jegyzetek ==
{{forrásokJegyzetek}}
 
* {{Cite web
== Források ==
* {{hely|Novszerv.elte.hu Böddi}} {{Cite web
| title = A virág
| author = Dr. Böddi Béla
}}
 
* {{hely|Benécsné Kender}} {{Cite book
==Kiegészítő irodalom és weblapok==
| publisher = Növénytudományi Doktori Iskola
| year =2003
| author = Benécsné Bárdi Gabriella
| title = A gyomként növő kender (Cannabis sativa L.) hazai elterjedése, morfológiája, biológiája és gyomszabályozási lehetőségei
| location = Gödöllő
| accessdate = 2010-02-17
| url = http://phd.om.hu/disszertaciok/ertekezesek/2003/de_648.pdf
}}
 
==További információk==
 
* {{cite book | author = C.B.Beck | title = An Introduction to Plant Structure and Development | publisher=Cambridge University Press| year = 2005 | isbn =0‐521‐83740‐5}}
* {{cite journal| Renner, S.S., & Ricklefs, R.E.|year = 1995| title = Dioecy and its correlates in the flowering plants| journal = American Journal of Botany | volume = 82| pages = 596-606|accessdate = 2010-02-16 | url = http://www.jstor.org/pss/2445418 }}
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
{{DEFAULTSORT:No~venyek Nemisege}}
[[Kategória:Növényélettan]]