„Tillit” változatai közötti eltérés

egy bájt hozzáadva ,  9 évvel ezelőtt
a
nincs szerkesztési összefoglaló
a (r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: eo:Tilito)
a
A '''tillit''' egyszerre [[kőzet]]féle és kőzetszövet jellemzője. A tillit [[üledékes kőzetek|üledékes kőzet]], amely elsődlegesen a mozgó jég ([[gleccser]]) által szállított, az alapkőzetről leszakított és lecsiszolt törmelékből áll. A kőzetféle a vég[[moréna]] kőzetté válásával alakul ki. Jellegzetessége, hogy teljesen osztályozatlan, a szemcseméret a legkisebbtől ([[iszap]]) a legnagyobbig ([[görgeteg]]) terjedhet. Egyes görgetegek a háztömbnyi méretet is elérik. [[Ásvány (anyag)|Ásványos]] összetétele változatos, attól függ, hogy a gleccser milyen alapkőzeten vágta keresztül magát. Ha üledékrétegeket csiszol le, akkor az eredeti üledékszerkezet is átalakul. A megnevezést [[Albrecht Penck]] vezette be a [[geológia|geológiába]].
 
Tillit kőzetnek csak a [[kainozoikumi eljegesedés]] során képződött, összeálló kőzettesteket tartjuk. A [[földtörténet]] más időszakaiból származó hasonló jellegű, vegyes mátrixú üledékeket ''tillites kőzetnek'' vagy ''tillites szövetű kőzetnek'' nevezzük. Tillitek az állandó jég határán képződnek, ahol a megolvadó jég már nem szállítja tovább a törmeléket. Amennyiben a víz és a szél továbbviszi, ezek már osztályozott üledékeket raknak le, [[iszap]]ot, [[lösz]]t, [[homok]]ot és [[kavics]]ot. A földtörténet során több [[glaciális]] periódus volt, mindegyik alkalmával keletkeztek tillites jellegű üledékek.
 
Közép- és Nyugat-[[Európa|Európában]] csak néhány tillitösszlet ismert a [[Fekete-erdő]]ben vagy [[Bretagne]]-ban. Északabbra, [[Norvégia|Norvégiában]], [[Skócia|Skóciában]] gyakoribbak. A tillites kőzetek a déli kontinenseken gyakoribbak, főleg a [[permokarbon-eljegesedés]] idejéből származnak, amikor a [[Gondwana (őskontinens)|Gondwana]] nagy részén állandó jégtakaró volt. Hasonlóképp a [[prekambrium]]i „hógolyó-Föld” hipotézis egyik alapvető bizonyítéka a nagy kiterjedésű tillites összletek jelenléte.