„Sablon:Vitrin/6” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
====[[JosephEmberi Haydnszem]] (A kiemelt státuszt megkapta: 2011. 0507. 2505.)====
 
[[Fájl:Joseph HaydnEye-diagram_no_circles_border.jpgsvg|150px|jobbra]]
Az '''emberi szem''' ''(oculus humanus)'' a [[látás]] [[szerv|érzékszerve]] az [[ember]] [[Szervezet (biológia)|szervezet]]ében, amely a környezeti [[objektum]]okról származó – az azokból eredő vagy róluk visszaverődő – [[fény]]sugarak érzékelésére szolgál, és [[optika|optikai rendszerével]] leképezi azok alakját, térbeli helyzetét és színét. Ez a kép [[Emberi idegrendszer|idegi ingerületek]] formájában továbbítódik a [[emberi idegrendszer|központi idegrendszerbe]], ahol feldolgozásra kerül, és szükség szerint [[tudat]]osul. Az embernél a látás a külvilágról való tájékozódásban és az ahhoz való [[mélységészlelés|alkalmazkodásban]] alapvető szerepet játszik. Az egyik legfontosabb érzékszerv.
'''Franz Joseph Haydn''' ([[Rohrau]], [[1732]]. [[március 31.]] – [[Bécs]], [[1809]]. [[május 31.]]) [[Ausztria|osztrák]] [[zeneszerző]], [[karmester]], [[Opera (színmű)|operaimpresszárió]], énekes és zenetanár, a bécsi [[klasszicizmus]] első nagy mestere, a klasszikus [[szonátaforma]] tökéletesítője, a [[szimfónia]] és a [[vonósnégyes]] klasszikus műformájának kimunkálója. Egyszerű [[bognár]] fiaként látta meg a napvilágot. Édesapja amatőr zenész volt, aki szívesen zenélt saját szórakoztatására, így Haydn már kiskorában kapcsolatba került a zene világával. Szülei eredetileg egyházi pályára szánták, de egyik rokonuk rábeszélésének engedve elküldték [[Hainburg an der Donau|Hainburgba]] zenét tanulni. Itt figyelt fel a jóhangú fiúra a bécsi Szent István-dóm karnagya, aki aztán felvette a templom kórusiskolájába. Így került Haydn Bécsbe, ahol lehetősége volt megismerkedni a korszak zenei újdonságaival, az akkor népszerű zeneszerzők munkásságával.
 
Változatos fényérzékeny szerveket találhatunk a különféle [[állatok|állati]] szervezetekben. Míg a [[szem|legegyszerűbb szemek]] csak annak eldöntésére képesek, hogy a környezetben fény van-e vagy sötét, addig az összetettebb szemek képesek alakok és [[szín]]ek megkülönböztetésére. A legtöbb [[gerincesek|gerinces]] – [[Emlősök|emlős]], [[Madarak|madár]], [[Hüllők|hüllő]] és [[Halak|hal]] – kétszemű. Ez a két szem gyakran ugyanabba az irányba néz, ezzel egyetlen térbeli képet hoz létre, mint az embernél is; más esetben más irányban, két külön képet hoznak létre, mint a [[nyúlfélék|nyúl]] vagy a [[Kaméleonfélék|kaméleon]] esetén. Az emberi szem az arc síkjában elhelyezkedő páros szerv. A szemek a szemüregekben ''([[Arckoponya#Csontos szemüreg|orbita]])'' találhatók. A szemgolyót ''(bulbus oculi)'' [[A szem járulékos szervei|járulékos szervek]] veszik körül, ezek gondoskodnak védelméről és biztosítják mozgását.
1749-ben hangja mutálása miatt kitették a kórusból, s ezután hónapokon keresztül alkalmi munkákból élt. [[Pietro Metastasio|Pietro Metastasióval]] bérelt lakást, aki beajánlotta [[Nicola Porpora|Nicola Porporánál]]. Így Haydn rövid ideig a híres mester segédje lett, akitől alkalma nyílt elsajátítani a zeneszerzés fortélyait. 1750-ben a fiatal zeneszerzőnek alkalma nyílt bemutatkoznia a színházi életben is, ennek köszönhetően népszerűsége látványosan megugrott. 1759-ben Karl Joseph Morizon (1717–1783) gróf szolgálatába lépett, majd a következő évben megnősült. 1761-ben az [[Esterházy család|Esterházy-udvar]] alkalmazottja lett mint másodkarnagy, majd [[Johann Georg Werner]] halála után első karnagy lett. Haydn vezette az udvari zenekar mellett az udvari operatársulatot, valamint ő vezényelte le a herceg napi kamarazenéléseit is. 1766-tól [[Esterházy Miklós József|Esterházy Miklós]] egyre gyakrabban tartózkodott [[Fertőd]]ön, így Haydn kiszorult a bécsi zenei életből.
 
<div align="right">''([[JosephEmberi Haydnszem|Tovább a szócikkhez]]…)''<!--
Az 1770-es évek végén viszonyt kezdett Luigia Polzelli énekesnővel. Az 1780-as évek közepén ismeretséget kötött [[Wolfgang Amadeus Mozart]]tal, akinek művészetéről mindig nagy tisztelettel nyilatkozott. 1790-ben meghalt Pompakedvelő Miklós herceg, így Haydn nagyobb szabadságra és mozgástérre tett szert. Elfogadta [[Peter Salomon]] [[hegedű]]művész [[london]]i meghívását, és elutazott a brit fővárosba. [[Anglia|Angliában]] Haydn zenéje nagy népszerűségnek örvendett, a mester koncertjei nagy sikereket arattak. Haydn ekkor komponálta a 12 londoni szimfónia első hat darabját. A következő év áprilisában tért vissza Bécsbe, ahol tanítványául fogadta a fiatal [[Ludwig van Beethoven|Beethovent]], aki azonban végül más zenetanár után nézett. Haydn felismerte Beethoven tehetségét és ennek hangot is adott. A következő évben visszatért Londonba, ahol újabb sikeres hangversenyeket adott, megírta a londoni szimfóniák utolsó hat darabját. A királyi család szerette volna rábírni, hogy telepedjen le végleg Angliában, de Haydn visszatért Bécsbe.
 
A zeneszerző utolsó éveit a császárvárosban töltötte, ahol megírta két német nyelvű [[oratórium]]át: ''[[Haydn: A Teremtés|A Teremtést]]'' és ''[[Haydn: Az évszakok|Az évszakokat]]''. Mindkettővel nagy sikereket aratott. Közben azonban egyre romlott egészségügyi állapota, egyre gyakrabban gyötörte [[reuma|reumás]] lábfájása, amelynek köszönhetően egy idő után házhoz kötötten élt. Közben fokozatosan megszűntek a kötelezettségei a hercegi udvarban. 1809-ben nagyon letörte az osztrákok veresége a franciákkal szemben. Május 26-án rosszul lett, orvosa már nem tudott rajta segíteni, és 31-én meghalt.
 
<div align="right">''([[Joseph Haydn|Tovább a szócikkhez]]…)''<!--
EZT ITT A DIVBEN NE CSERÉLJÉTEK LE!!! --></br><small>{{szerkeszt|Sablon:Vitrin/6|frissít}}</small></div>