„Katona Szabó István” változatai közötti eltérés

== Életútja ==
 
Szülővárosában kezdett tanulmányait megszakítva kereskedőinas volt [[Óradna|Óradnán]], szövőgyári munkás [[Nagyszeben]]ben, majd a [[Bolyai Farkas Líceum|Marosvásárhelyi Református Kollégium]]ban érettségizett (1942) s a [[Babeș–Bolyai Tudományegyetem|Bolyai Tudományegyetem]] [[Közgazdaságtan|közgazdaság]]i karán diplomát szerzett (1947). Mint egyetemi hallgató a [[Móricz Zsigmond Kollégium]] diákigazgatója (1945–47) s a [[Világosság (kolozsvári napilap)|Világosság]] című napilap riportere. Tanulmányainak végeztével rövid ideig tanár a [[bánffyhunyad]]i gimnáziumban, majd 1948-tól egy évtizeden át a [[Falvak Népe]], ill. [[Falvak Népe|Falvak Dolgozó Népe]] szerkesztője (1950 és 1952 között főszerkesztő-helyettese), 1958-tól Marosvásárhelyen az [[Új Élet]] főszerkesztő-helyettese, 1967-től a lap szerkesztőbizottságának tagja és rovatvezető.
 
== Munkásága ==
 
Első írása, egy Tolnai Lajos marosvásárhelyi tartózkodásáról szóló adattár, [[Móricz Zsigmond]] lapjában, a [[Kelet Népe (folyóirat, 1935–1942)|Kelet Népében]] jelent meg (1941). Találkozásait Móricz Zsigmonddal megírta az [[Ifjú Erdély]]nek (1942). A [[II. világháború]] után a Világosság, [[Utunk]], [[Romániai Magyar Szó]], [[Előre (folyóirat, 1953–1989)|Előre]], [[Dolgozó Nő]], [[Igaz Szó]], [[Művelődés (folyóirat)|Művelődés]], [[Vörös Zászló]], [[Hargita (napilap)|Hargita]], [[Megyei Tükör]] is közölte riportjait, recenzióit, művészeti kritikáit.
146 763

szerkesztés