„Entz Géza (művészettörténész, 1913–1993)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
9. sor:
A [[Szépművészeti Múzeum]]ban indult pályafutása, ahol gyakornokként a [[fénykép]]tár és a [[grafika]]i gyűjtemény rendezési munkáiban vett részt. [[1941]]-ben a [[kolozsvári egyetem]] könyvtárába nevezték ki segédőrnek, ekkortól kezdett [[erdély]]i témákkal foglalkozni.
[[1945]]-[[1950]]-ig a [[Bolyai Tudományegyetem]] Művészettörténet Tanszékének vezetője, docensként. 1950-ben kénytelen volt visszatérni [[Budapest]]re, mert egyetemi szerződését nem újították meg. Kilencéves [[kolozsvár]]i tartózkodása idején hozzálátott az erdélyi [[műemlék]]ek számbavételéhez s az [[Erdélyi Nemzeti Múzeum|Erdélyi Múzeum]] középkori anyagának rendezéséhez. A gyakorlati munka mellett megkülönböztetett figyelmet szentelt a középkori művészet [[levéltár]]i forrásanyagának, s rövid időn belül az erdélyi [[
Az erdélyi középkori emlékekkel való foglalkozást szülővárosába visszatérve is folytatta, amint azt további tanulmányai és könyvei bizonyítják: ''[[Harina]] román kori temploma'' (Művészettörténeti Értesítő, Bp. 1954); ''Művészek és mesterek az erdélyi gótikában'' (Kelemen-[[emlékkönyv]], Kolozsvár, 1957. 249-64.); ''A [[gyulafehérvár]]i [[székesegyház]]'' (Budapest, 1958); ''Mittelalterliche rumänische Holzkirchen in Siebenbürgen'' (a George Oprescu-emlékkönyvben, Bukarest, 1961. 159-71.); ''A [[kerc]]i [[ciszterciek|cisztercita]] építőműhely'' (Művészettörténeti Értesítő, Budapest, 1963, [[francia nyelv|francia]] fordításban is); ''Die Baukunst Transsilvaniens im XI-XIII. Jahrhundert'' (I-II. Bp. 1968).
| |||