„Érettségi vizsga” változatai közötti eltérés

→‎A magyarországi érettségi rövid története: Folytatás kommentben, mert nem teljes, majd később folytatom
(→‎A magyarországi érettségi rövid története: Folytatás kommentben, mert nem teljes, majd később folytatom)
Címke: HTML-sortörés
[[1919]]-ben a [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] eltörölte az érettségit, de ez csak rövid közjáték volt, és a Tanácsköztársaság bukása után természetesen ez a rendelkezés is hatályát vesztette.
 
Jelentős változás történt [[1924]]-ben, amikortól bármely középiskola érettségije bármely egyetemen vagy főiskolán való továbbtanulásra jogosított, így megszűnt az iskolatípusok megkülönböztetése. [[1948]] és [[1955]] között működött a [[szakérettségi]] rendszere, amelynek keretében a korábban a középiskolákba nem jutó munkás- és parasztfiatalok gyorsított tanfolyamokon sajátíthatták el a tananyagot és tehettek szakirányú továbbtanulásra jogosító érettségit. [[1952]]-ben vezették be a felsőoktatási felvételi vizsgát, ezzel az érettségi inkább záróvizsgává vált, és a presztízse csökkenni kezdett.
 
A [[1970-es évek|hetvenes években]] újabb rövid életű, a szakmai tiltakozáson elbukott próbálkozások történtek: [[1974]]-ben az osztályzatokat törölték, és helyette a „dicsérettel megfelelt” / „megfelelt” / „nem felelt meg” értékelést vezették be, [[1978]]-[[1979|79]]-ben pedig a történelemérettségit szüntették meg.
 
[[1905]]-ben a [[Fejérváry-kormány|rövid ideig miniszterkedő]] [[Lukács György (politikus)|Lukács György]] (aki nem tévesztendő össze a miniszteri posztot később szintén betöltő ismert filozófussal) adott ki újabb vizsgaszabályzatot, amely követte a középiskolai törvény időközbeni kétszeri módosításait, szigorította a vizsgafeltételeket. Az iratmintákon kívül a bizonyítványok záradékait is tartalmazta a szabályozás – érdekesség, hogy a lányok számára még külön. Ebben a szabályzatban jelenik meg először a tantárgyválasztás lehetősége a vizsgázók számára – igaz, még csak a fakultatív görög nyelv és irodalom tekintetében. Ezt a szabályzatot [[1931]]-ben aktualizálták újra, amikor a lányok érettségije már egyenértékűvé vált a fiúkéval, de a felsőoktatásba való bejutásukat a miniszter még rendeleti úton korlátozhatta.
<!--
[[1934]]-ben [[Hóman Bálint]] egy mai szemmel nézve rövid, de gyökeresen új középiskolai törvényt vitt keresztül, amely egységesítette a középiskolát; a reáliskolát időközben váltó [[reálgimnázium]] megszűnt, csak a gimnázium maradt. E törvény kapcsán ismét heves viták bontakoztak ki az érettségi körül.
 
{{idézet|38. § (3) A gimnáziumi érettségi bizonyítvány egyetemi és más főiskolai tanulmányokra is képesít, ha ezt a képesítő hatályt a vizsgáló bizottság az érettségi vizsgálaton tanusított, valamint a tanuló középiskolai tanulmányai folyamán elért tanulmányi eredményének, erkölcsi magaviseletének és egyéniségének gondos mérlegelése alapján külön megállapította. Az egyetemi és más fő iskolai tanulmányokra képesítő hatály megállapításának részletes szabályait a minisztérium az államfő által jóváhagyott rendeletben szabályozza.<br />
(4) A vallás- és közoktatásügyi miniszter az érdekelt egyetem vagy más főiskola meghallgatásával gondoskodik az érettségi vizsgálat anyagában nem foglalt azon szakismeretek megszerzésének biztosításáról, amelyek egyes egyetemi, vagy más főiskolai tanulmányok sikeres elvégzéséhez szükségesek.<br />
39. § Aki az érettségi bizonyítványt megszerezte, de annak a 38. § (3) bekezdésében meghatározott képesítő hatályát nem nyerte el, az érettségi vizsgálatot e képesítő hatály megszerzése céljából a vizsgálat leteltétől számított egy esztendő elteltével egyízben megismételheti.|1934. évi XI. törvénycikk a középiskoláról<ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=7954 1934. évi XI. törvénycikk a középiskoláról]</ref>}}
 
===A vizsgatárgyak változásai===
-->
 
== A magyar érettségi rendszer ma ==