Wikipédia

„Ady Endre utca (Tata)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Joxy (vitalap | szerkesztései)
1 300 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
A [[tata]]i '''[[Ady Endre]] utca''' az [[Országgyűlés tér (Tata)|Országgyűlés tértértől]]től indulvaa Baji úti elágazásig tart, ahol a [[Vértesszőlős]]i feléutca vezető négysávos útkezdődik, mely az [[1-es főút]] városon át vezetőátvezető szakasza. Közelében terül el az [[Erzsébet tér (Tata)|Erzsébet tér]].
 
==Elnevezéseinek változása==
 
* Öreg utca
* Fő utca
7 ⟶ 8 sor:
* Esterházy utca
* [[1946]]-tól '''Ady Endre utca'''
 
 
A [[18. század]]i kataszteri térképen Öreg utca a neve. [[1850]]-ben két részre osztották az utcát. A [[Országgyűlés tér (Tata)#Kapucinus templom|kapucinus templomtól]] a melegvíz mellett levő Szőgyi-malomig (később Czégényi-malom) Fő utca, onnan a község végéig Budai utca. [[1864]]-ben a település közepén lévő utca ismét a Fő utca nevet viselte. Ebben az évben nevezték el a Szarka fogadó mellett a Budai utcáról az angolkertbe vezető utat, Szarka köznek. [[1905]]-ben a [[Tata|tóvárosi]] képviselő- testület döntése alapján a [[Országgyűlés tér (Tata)#Kapucinus templom|kapucinus zárdától]] a Sőllősi útig – az [[Esterházy-család]]nak a városért tett érdemeit elismerve – Esterházy utcának nevezte el. [[1946]]-ban az utca, a költő [[Ady Endre]] nevét kapta.
 
==Épületei==
===Kristály szálloda===
 
[[Fájl:Tata Hotel Kristaly 01.jpg|bélyegkép|250px|jobbra|Hotel Kristály homlokzata]]
 
Az ország legrégebbi szállodaként működő szállodája. Az eredeti épület, a ''Szarka fogadó'', földszintes volt. A fogadóra az emelet [[1766]]–[[1769]] között [[Fellner Jakab]] tervei alapján építették. Egy történet szerint [[1803]]-ban [[Tata|Tatára]] jövet [[Kazinczy Ferenc]] kocsiját a lovai elragadták és sérülései miatt – ''a Szarka-fogadóban nyolc napot tölték s orrom meggyógyult. Balkarom baját csak a várradi hévvizek szűntették meg.'' – írta a költő a Pályám emlékezet című művében. Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] idején [[1849]]. [[május 2.|május 2-án]] és 3-án a főhadiszállás volt a Szarka-fogadóban. Az épületben, a [[19. század]] második felében vendégfogadó és kávéház működött. A mai [[eklektikus]] formáját az [[1891]]-ben történt átalakítása során nyerte el, ekkor egy emeletet is építetek rá. A szálló nagytermében, [[1912]]-ben a [[tata]]i és tóvárosi [[Nemzeti Munkáspárt]] tartotta újjáalakuló nagygyűlését. [[1930]]-as években a [[Tata|Tata-Tóvárosra]] látogató színtársulatok évente több alkalommal mutatták be a színműveket, operetteket. [[1945]]-ben nevét ''Szabadság Szálló''ra változtatták. A nagy rekonstrukció után ma Kristály szálloda néven fogadja a vendégeket. A folyamatos átalakításoknak és fejlesztéseknek köszönhetően a szálloda új szárnya, az Erzsébet szárny [[2005]]-ben készült el, melyben 17 standard szoba kapott helyet, ebből 2 apartman. Ekkor épült a mélygarázs is ahol 25db személygépkocsi és kerékpárok tárolására van mód. [[2007]] [[május]]ától a felújított József szárnyban további 9 szoba áll vendégek rendelkezésére, melyek közül egy mozgássérültek számára is használható. [2008]-ban az akkor 270 éves tetőszerkezetet rekonstruálták.
Az eredeti földszintes, nádfedelű Szarka fogadó az [[1740-es évek]]ben már megvolt. Ugyanis a grófi kastély csak [[1777]]-re épült fel, s addig is az [[Esterházy-család|Esterházy]] grófhoz érkező vendégeket itt szállásolták el. Ennek érdekében [[1766]]-[[1769]] között [[Fellner Jakab]] tervei alapján a fogadót emeletesre építették át.
 
[[Kazinczy Ferenc]] [[1803]]-ban balesetekor a következőket írta [[Tata|Tatáról]]: ”…a két ló elragadá szekeremet…felfordulék. Orron nyerge bé vala törve, bal könyököm összezúza ferslágom (nagyobb láda)…kocsim össze volt törve. Megfordultam, s visszamenék a Szarka nevű fogadóba…Egy sváb asszony a fogadóig kísért. Nyolc napot tölték Tatán. ….”
 
Splény Béla, aki a [[tata]]i [[Eötvös József Gimnázium (Tata)|piarista gimnáziumban]] tanult, [[1827]]-ben emlékirataiban írta: ”Tóvárosba érve. Itt volt az angolkert. Itt volt végtére egy díszesebb emeletes vendégfogadó is, ahol nyilvános bálokat is tartottak.”
 
Az [[1848-49-es forradalom és szabadságharc]] idején [[1849]]. május 2-án és 3-án [[Görgey Artúr]] főhadiszállása volt a Szarka fogadóban.
 
[[1859]]. december 8-án délután 5 órakor Szarkához címzett fogadó termeiben műkedvelő hangversenyt tartottak [[Kazinczy Ferenc]]nek, a magyar nyelv nagy művelőjének évszázados ünnepélyén.
 
[[1883]]-ban a vasútépítés megindulása indokolttá tette, hogy a Szarka fogadót átalakítsák. A régi éttermet is átépítették és díszes új étteremmé alakították. A kármentős bormérést és az ivót elkülönítették. A vendégszobák számát szaporították. [[1891]] áprilisában a Szarka vendéglő gazdát és nevet cserélt. Gerzsabek Károly [[budapest]]i kávés az új tulajdonos és ezután a Szarka fogadót Esterházy-szállodának nevezték. Az épület az átalakítása során nyerte el a mai [[eklektika|eklektikus]] formáját.
 
A szálloda nagytermében [[1912]]-ben a [[tata]]i és a [[Tata|tóvárosi]] Nemzeti Munkapárt tartotta alakuló nagygyűlését. Az Esterházy Szállodát [[1902]]-től [[1942]]-ig Noll Miklós ([[1870]]-[[1942]]) bérelte. A Noll házaspárnak köszönhetően az Esterházy szállodának, étteremnek, kávéháznak ez az időszak a fénykora. Az [[1930-as évek]]ben a [[Tata|Tata-Tóvárosra]] látogató színtársulatok évente több alkalommal színműveket és operetteket mutattak be az Esterházy szálló nagytermében. [[1945]] után többször átépítették és modernizálták az épületet, mely a Kristály szálloda nevet kapta. Fejlesztéseknek köszönhetően a szálloda Erzsébet szárnya [[2005]]-ben készült el. Ekkor épült a mélygarázs is, ahol személygépkocsik és kerékpárok tárolása biztosított. A [[2007]] májusától felújított József szárnyban további szobák állnak a vendégek rendelkezésére. Közülük egyet a mozgássérültek is használhatnak.
 
===Spar áruház===
 
[[1991]]-ben vásárolta meg a [[Generál Kereskedelmi Vállalat]]tól a [[Spar]] az épületet és itt nyitotta meg az országban első boltját. [[2007]]-ben [[Pencz Tibor]] [[építész]] mérnök irányítása alatt a Pro Art Kft munkatársai teljeskörü átépítést és felújítást hajtottak végre az épületen, csak a fő falak maradtak érintetlenül. Az átalakítás 200 millió [[forint]]ba került.
Az [[Országgyűlés tér (Tata)|Országgyűlés térnek]] és az [[Ady Endre]] utca elejének a rendezése [[1974]]-ben valósult meg. A Fegyveres erők klubja és a Kristály szálloda között levő földszintes boltokat lebontották. Helyükre lakásokat és egy modern önkiszolgáló boltot építettek. Ezt az üzletet 1991-ben vásárolta meg a Generál Kereskedelmi Vállalattól a Spar, és itt nyitotta meg Magyarországon az első boltját. [[2007]]-ben [[Pencz Tibor]] építészmérnök irányítása alatt a Pro Art Kft munkatársai teljes körű átépítést és felújítást hajtottak végre az épületen, csak a fő falak maradtak érintetlenül. Az átalakítás 200 millió [[forint]]ba került.
 
===Okmányiroda===
 
A mai [[Vaszary János]] általános iskola elődjének az [[1905]]-ben történt megépítésekor az ott álló földszintes községházát elbontották. [[Tata|Tóváros]] képviselő-testülete elhatározta, hogy községházát építenek. Helyét az Esterházy (ma Ady Endre) utca 22. szám alatt jelölték ki. Az új tóvárosi községházát [[1925]]. szeptember 27-én Klotz Ignác prépost-plébános szentelte fel. Lugossy Gyula főjegyző és Halmos Antal jegyző ismertette az építés történetét. Az [[eklektika|eklektikus]] épület, a [[barokk]] stílus utánzásával - árkádíves előugró [[manzárd|manzárdtető]] – segítette a város légkörébe való beilleszkedését. [[1938]]-tól Egészségház. A [[második világháború]] után orvosi szakrendelő. [[2010]]-től Okmányiroda.
 
===Tó mozi===
 
A [[némafilm]]ek vetítésére [[Tata|Tóvároson]] [[Budapest]]tel egy időben , [[1910]]-ben a mai helyén nyílt [[Tata|Tata-Tóváros]] első mozija Est mozi néven. Tulajdonosa Edelkraut Béla, akitől a mozit 1921-ben Noll Miklós vette meg. Az [[1920-as évek]] külföldön a [[némafilm]] gyártás virágkora. A [[Tata|tóvárosi]] moziban a [[némafilm]]ek vetítésekor a vászon előtti színpadon az esemény kísérésére négy tagú zenekar játszott. A szünetben frissítőket hordtak körbe. A legnagyobb kasszasikert [[1922]]-ben a Lady Hamilton és [[1928]]-ban Az éjjeli rém (Rin-Tin-Tin) c. film jelentette. Az Est moziban [[1930]]-ban vetítették az első magyarul beszélő énekes hangos filmet a [[Csak egy kislány van a világon]], főszereplők [[Jávor Pál]] és [[Eggerth Márta]]. [[1935]]-ben ünnepelték az Est mozi 25 éves jubileumát. Két év múlva, [[1937]]-ben mozit modernizálták. Kiépítették a teremben a zsöllyét, a zártszéket és leghátul a páholyokat. A két község [[1938]]-ban bekövetkezett egyesítése után ez a mozi maradt meg Tó mozi néven a községben. Az [[1990-es évek]] elején az utca képét moódosító emeletes teraszt építettek hozzá. Napjainkban is ez a mozi működik [[Tata|Tatán]].
 
==Források==
 
* Dr. Körmendi Géza munkái
*Kazinczy Ferenc utazásai 1773-1831. – Budapest: Szépirodalmi Könyvműhely – Miskolc: Felsőmagyarországi Kiadó, 1995. 97-98. (Nagy Gábornak, Bécs, 1803. június 2-án írt levele)
* Rohrbacher Miklós, Tata története, 1888
*Körmendi Géza: Tata és Tóváros története a két világháború között (1920-1939) - Tata, 1998. p. 29., p. 84., p. 96.
*Körmendi Géza: Tata és környéke. – Sopron: Escort, 2009. p. 12-13.
*Körmendi Géza: Közök és utcasarkok Tata-Tóvároson. - Budapest: Argumentum, 2010. p. 18-19.
*Lakatos Erika: Tata utcanevei. - Budapest, 1989. p. 52., p. 91.
*Rados Jenő: Tata. – Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 1964. p. 109-110.
*Splény Béla Emlékiratai I. kötet. – Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1984. p. 61-64.
*Tata-Tóvárosi Híradó 1883. 16. szám, április 21.
*Tata-Tóváros és Vidéke 1991. 19. szám, február 8.
*Tata-Tóváros és Vidéke 1891. 27. szám, április 5.
 
[[Kategória:Tata utcái és terei]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Ady_Endre_utca_(Tata)”