Duna-hidak

A Duna az Európai Unió legnagyobb folyama. A földrajzi Európában a Volga után a második. Egy adatban világelső: a Föld legnemzetközibb folyama. Vizét 19 ország területéről gyűjti össze. A folyó útközben tíz országot érint (híd csak nyolc országban van), ennek megfelelően több, egymáshoz hasonló néven ismerik. (Donau-nak, Dunaj-nak, Dunának, Dunav-nak (horvátul, szerbül és bulgárul is), Dunărea-nak románul, Дунáй (Dunáj / Dunay) ukránul. Latinul Danubius vagy Danuvius.

A Breg és a Brigach összefolyása, innentől Duna a neve

Hosszirányban jelentős vízi út, amely összeköti az említett országokat, keresztirányban viszont akadályozza a közlekedést, ezért hidakra van szükség az átkeléshez.

Közmegegyezéssel elfogadott forrása nincs. A folyó két patak a Breg, és a Brigach összefolyásának helyétől, pillanataitól viseli a Duna, Donau nevet. Ez a hely Donaueschingen keleti szélén található. Az összefolyás után 20-40 méterre találjuk az első Duna hidat. Ez egy közúti átkelő, a B 27-es jelű főútvonalé. Úgynevezett szekrény keresztmetszetű, feszített vasbeton gerendahíd. 1976-ban épült. Három nyílású, teljes hossza 93 m, legnagyobb nyílása 40 m.

Az első Duna-híd Donaueschingen szélén

A Duna-hidak jelentősége

A Dunán összesen 342 híd van. (A Duna-hidak száma jelenleg 295, a hajózható Duna-ágakon 47 híd található.) Érdekesség, hogy 26 duzzasztóművön lehetséges az átkelés is gyalogosan és kerékpárral. Van néhány, amelyen közúti közlekedés is folyik.

Ausztria, Abwinden, kerékpárúti híd az erőművön

Van néhány csőhíd, mely gáz és közműátvezetésre szolgál. Bécs alatt kettő, Smederovonál (Szendrő) egy, továbbá Moldova Noua-ánál egy használaton kívüli, mai állapotában torzó (Újmoldova).[1] Ezért csak megemlítjük azokat. A hajózható Duna-ágak: Regensburg, Bécs és Budapest környéke. A bécsi Duna-csatorna(Donaukanal) különösen gazdag hidakban - 33 köti össze a két partot. A fotón látható acélszerkezet a Freudenau-i kikötő vasúti hídja. Ez az utolsó és a legújabb híd a Duna-csatornán'.

Bécs, Duna-csatorna: Freudenauer Eisenbahnbrücke. Épült: 2007-2008.

A Duna-hidak mérete

A Duna-hidak mérete rendkívül széles határok között változik: a legkisebb hídnyílás 9 m, a legnagyobb 351 m, a legrövidebb híd 25 m, a leghosszabb 2250 m.

A képen a Duna leghosszab hídja, a Beška viadukt. Autópálya híd, feszített vasbeton szerkezet.

Szerbia: A Beška viadukt

A hidak hossza

A hidak hossza a Duna összes hídjának átlagában 300 m. Általában a folyásirányban nő a híd hossza, a szélső értékek 80, ill. 2200 m. Az összes hídhossz közel 90 km. Németországban 212 híd van, ezek Kelheimig (innen hajózható a Duna) viszonylag kicsinyek, a Duna-hidakról írt szakmunkák egy kivételével nem szólnak ezekről.[2]

A hídsűrűség

A hídsűrűség rendkívül széles határok között mozog az egyes országok területén: az átlagos távolság 2 és 240 km között van. Természetes, hogy a nem hajózható szakaszokon 2-3 km-enként van híd, hisz ezek általában 200 m-nél nem hosszabbak és nem nagy nyílásúak. A százszoros hídsűrűség-viszonyszám a folyó szélességének, a Duna menti országok gazdasági erejének, eltérő szempontú gazdaságpolitikájának a következménye.

A hidak kora

Fontos szempont a hidakat koruk szerint is besorolni. Ám az újjáépítések, átépítések miatt nehéz megmondani, hogy egy híd hány éves. Mert az alépítmény (pillér, hídfő) általában az eredeti építéskori, a felszerkezet pedig többször is átépülhetett. Közelítően 210 híd tekinthető 1945. (II. világháború) után épültnek, illetve újjáépültnek, ez utóbbiak száma 37, így 173 híd tekinthető 65 évnél fiatalabbnak, ez közelítően a hídállomány 60 százaléka. 100 évnél idősebbnek 24 híd tekinthető, ez a hídállomány kb. 8 százaléka. Ez nem tűnik soknak, mégsem kis feladat a rendszeres hídüzemeltetés és -fenntartás mellett Duna-hidakat felújítani, átépíteni. Ma a regensburgi Steinerne Brücke-t (Kőhidat) tekintjük a folyó legrégebbi állandó hídjának. 1135-46 között 16 nyílású kőhídnak épült, 14 nyílással a mai napig áll. Dícséri építői tudását. Fennmaradását a helyi kedvező körülmények tették lehetővé.[[Fájl:184.Regensbur.Steinerne_Brucke_a_Dunan.jpg|bélyegkép|right|Bajorország: Regensburg, Steinerne Brücke]

Forrás

Gyukics Péter - dr. Träger Herbert - dr. Tóth Ernő: A Duna hídjai - a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig (Yuki Studio Budapest, 2010.) ISBN 978-963-87472-1-1 dr. Tóth Ernő: Duna-hídjaink (Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ Budapest, 2009.) ISBN 978-963-88495-1-9

Külső hivatkozások

http://www.hidfotok.hu http://www.danube-bridges.com http://www.bruckenfotos.com

Lábjegyzet

1. Az Moldova Noua-án lévő csőhíd torzó (Újmoldova) A Duna hídjai - a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig című könyv borítóján látható. http://www.hidfotok.hu). 2. Ezen hidak adatai is megismerhetők, képei láthatók A Duna hídjai ... című kiadványban.