„Gubecz Máté” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Krajna –> Krajna (Szlovénia) |
||
9. sor:
Az [[1570-es évek]]ben már szervezkedtek a parasztok, ebben pedig Gubecz is aktívan kivette a részét. Az elégedetlenség mértékét jól mutatja, hogy végvári katonák és az [[uszkókok]] félkatonai tömbjei is csatlakoztak a mozgalomhoz. Az uszkókok a Balkánról elmenekült délszláv elemek voltak, akik katonáskodtak a végvidékeken, de sajátos önálló utat is jártak, így kalózkodtak az [[Adriai tenger|Adrián]] a velencei, német és török hajók ellen. [[1572]] elején aztán kirobbant a felkelés Északnyugat-[[Horvátország]]ban, [[Susegrad]] mellett.
A felkelés rohamosan terjedt végig [[Horvátország]]on és [[Szlavónia|Szlavónián]]. Gubecz amely [[horvátok|horvát]] és [[Szlavónia|szlavón]] parasztokból, az uszkókokból, zászlójukat hagyott katonákból, útonállókból, zsoldosokból, hegyvidéki pásztorokból, hódoltságbeliekből ([[szerbek]], [[bosnyákok]], [[törökök]]), szökevény [[törökök]]ből és [[hajdúk]]ból rekrutálódott (toborzott) elérte 20 ezer főt (bár ez a szám alulmúlta a [[Dózsa György]] idején fölkelt parasztok létszámát). Gubecz azonban nem kizárólag Horvátországban akarta folytatni a harcot. A seregét háromfelé osztotta, az egyiket [[Krajna (Szlovénia)|Krajnába]], a másikat [[Stájerország]] déli felébe küldte (ma [[Szlovénia]] részei), hogy ott is népi megmozdulásokat támasszanak a [[horvátok]]kal rokon [[szlovének|szlovénok]] körében.
A fősereg [[Gronja Stubica|Stubicában]] állapodott meg, ahonnan némileg megerősödve [[Zágráb]] ellen irányította embereit. A város ostroma elhúzódott, s ez lehetőséget adott a [[horvátok|horvát]] nemeseknek, hogy fokozatosan a többi lázadó parasztközösséget felszámolhassák, mialatt [[Magyarország]]ról felmentő hadat toboroztak. Gubeczet végül leverték és elfogták, a parasztsereg megsemmisült.
| |||