„Vendkérdés” változatai közötti eltérés

a
Bottal végzett egyértelműsítés: Krajna –> Krajna (Szlovénia)
(helyesírás korr, br-ek ki)
a (Bottal végzett egyértelműsítés: Krajna –> Krajna (Szlovénia))
A vend valóban mutat a szlovén irodalmi nyelvtől, sőt alakított ki magának irodalmi normát. Valószínű, hogy van saját nyelvi normája, de ez még nem vonatkoztathatja el teljesen a szlovén nyelvtől. Szlovéniának tucatnyi olyan nyelvjárása van, amely egészen jól észlelhető eltérést mutat az írott nyelvtől. Szlovénia magas hegyvidéki terület, ezért a [[Habsburg Birodalom]]ban sem voltak olyan teljesen áthidalt kapcsolatok az egyes régiók között. Egészen nyugaton [[Olaszország]] és Szlovénia között beszélik a [[réziai nyelv]]et, amely szintén egy nagyon zárt térségben alakult ki és a legtöbb szlovén számára nehezen érthető.
 
Már a [[18. század]]ban, többek között a vendet sztenderdizáló [[Küzmics Miklós]] és [[Küzmics István]] is felmérték, hogy a [[tótság]]i lakosok (a Vendvidék régi neve) azonos néphez tartoznak mint a [[krajnaKrajna (Szlovénia)|krajnai]]i és [[stájer]] szlávok, viszont saját nyelvük van, ezért ezt célszerű használni.
 
A vend nyelvű emberek sosem vallották magukat vendeknek. A [[kiegyezés]]t követően amikor elterjedt a vendek és szlovének közti rokonságot is tagadó elmélet, akkor arra késztették a magyarországi szlovéneket, hogy a népszámlálásokkor és a közéletben vallják magukat vendeknek. De mindezt csak magyarul tették! Mert az anyanyelvükben megtartották a ''slovenski, slovénge, slovenci'' kifejezéseket. Tehát a vend tudat politikai indíttatásból, mesterségesen keletkezett.
A magyarokat elsősorban az evangélikus vallású szlovének támogatták, akik vallásukat féltették katolikus honfitársaikkal szemben (ők a Habsburgokat pártolták) és nem rokonszenveztek az illírizmussal, mivel a horvátok és német uralom alatt álló szlovénok katolikusok voltak.
 
A [[kiegyezés]]t követően jelentkező (némelykor erőszakos) magyarosító törekvések kezdték felhasználni a ''„vend nem szlovén”'' teóriát. Ha a vend valóban önálló népcsoport, akkor az kizárólag a magyarságra kell, hogy legyen utalva, mert az annak területén él. A nemzeti tudat lazulhat és a nemzetiség lassan beolvad a többségi nemzetbe. A történelmi [[Vendvidék]] (a [[Mura]] és a [[Rába]] mente) magyar, illetve magyar érzelmű szlovén evangélikus lelkészei vallásuk megtartása érdekében támogatták a magyarosítók elképzelését. Eszerint a vendek ősszlávok, nincs semmi közük a [[krajnaKrajna (Szlovénia)|krajnai]]i és [[stájerország]]i szlovénokhoz. Éppen ezért kötelességük vendeknek, vendszlovénoknak vallani magukat. Az evangélikus legnagyobb szószólója [[Kardos János]] [[őrihodos]]i lelkész volt.
 
A [[19. század]] második felétől egészen a [[20. század]] első feléig az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] fennállásakor háttérbe szorult a magyarosítás által alkotott elmélet, s már a magyarok is kezdték elfogadni, hogy a vendek szintén szlovén népcsoport.
117 228

szerkesztés