„Kisújbánya” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a a
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Svábok –> Dunai svábok
16. sor:
Miután az Óbánya környéki erdők kimerültek, a hutamester, Philipp Gasteiger új helyet keresett üveghutája számára. Legalkalmasabbnak erre a Csomor-völgy (a mai Kisújbánya területe)bizonyult, melynek használatára a pécsi püspökséggel kötött és 1761. október 21-én életbe lépett szerződés adott lehetőséget. A hutamester és üvegfúvói Morvaországból származó, németajkú emberek voltak, az egyéb feladatokat ellátó zsellérek valószínűleg [[Franken]] környéki [[bajorok|bajor]] telepesek. A falut eredetileg Vitriaria Nova, ''Neue Glashütte'' (Új üveghuta) néven említették. Kápolnája [[Szent Márton]] tiszteletére épült [[1794]]-ben. Kisújbánya lakói erdőirtás útján folytatták az [[üveg]]készítést, akárcsak a szomszédos [[Óbánya]] és Pusztabánya üvegfúvói. (A [[Pusztabánya]]-dűlőben, a Hosszúheténybe vezető erdei út mentén több 18. századi üveghuta maradványa található.)
 
A kisújbányai üveghuta [[1762]]-[[1784]] között működött. [[SvábokDunai svábok|Sváb]] lakói ezután elsősorban a hegyi jellegű tehéntartásból éltek, a szomszédos települések piacaira hordták a tejtermékeiket. A falu templomát [[1794]]-ben építették. A falu a ''Kisújbánya'' nevet a [[kiegyezés]] után kapta a ''Neuglashütte'' fordításaként és a [[Szlovákia|Felvidék]]en található [[Újbánya|Újbányától]] való megkülönböztetésül.
 
A falu lakóit igen szerény életmód jellemezte a világtól eléggé elzárt erdei településen, az élet legtöbb területén önellátásra rendezkedtek be, maguk építették a ma is látható [[vályog]]házakat, szerszámaikat is maguk készítették még a [[1960-as évek|60-as években]] is.