„II. Henrik francia király” változatai közötti eltérés

a
Bottal végzett egyértelműsítés: Abszolutizmus –> Abszolút monarchia
a (Bottal végzett egyértelműsítés: Abszolutizmus –> Abszolút monarchia)
==== Államszervezet ====
 
Az I. Ferenc korában kibontakozó, [[abszolutizmusAbszolút monarchia|abszolutisztikus]] uralom felé mutató tendenciák fia királysága alatt is folytatódtak. II. Henrik uralkodása alatt egyszer sem hívta össze a [[rendi gyűlés]]t, és igyekezett tovább [[centralizáció|centralizálni]] az államszervezetet. Az ő korában jelentek meg először a királyi megbízottak, a későbbi [[intendáns]]ok elődei a frissen meghódított Korzikán és Piemontban, akik [[1559]]-től a „kormányzati és pénzügyi államtitkári” címeket viselve látták el a rájuk bízott területek igazgatását.
[[Fájl:Henry II teston 737227.jpg|bélyegkép|250px|II. Henrik [[teston]]ja]]
A Ferenc idején megkezdett fiskális intézkedések betetőzéseként II. Henrik [[1554]]-ben létrehozta a főellenőri ''(contrôleur général)'' tisztséget, aki a kincstári bevételek felhasználását ellenőrizte. Az igazságszolgáltatás egységesítése érdekében a [[fontainebleaui ediktum]] által [[1552]]-ben a helyi ítélőszékek és [[parlament]]ek közti feljebbviteli fórum – és részben a hivatalok kiárusításából származó jövedelemszerzés – céljára 64 ún. [[présidial]]t hozott létre, amelyek kilenc-kilenc bírót tömörítettek; a jogszolgáltatást kiterjesztve pedig létrehozta az ország nyolcadik parlamentjét [[Bretagne]]-ban ([[1554]]). A Ferenc kora óta egyre érezhetőbben [[politika]]i szerepre törekvő testületeket apjához hasonlóan szigorú ellenőrzés alatt tartotta, csökkentve mozgásterüket.
117 228

szerkesztés