„Gyárfás Jenő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Külső hivatkozások: defsort |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Dualizmus –> Osztrák–Magyar Monarchia |
||
12. sor:
Az akadémikus és történeti festők sorába tartozik, de több is annál, [[arckép|portréin]] kitűnik jellemábrázoló képessége, tusrajzain finom vonalvezetés, oldottabb festőiség jellemzi, pld. ''Jairus lányának feltámasztása'' c. képén. Nagy festői tehetségről és iskolázottságról számot adó portréi, valamint bibliai, irodalmi, történelmi ihletésű képei és [[életkép]]ei vannak. Fő műve, legszebb alkotása a ''Tetemrehívás'' [[1883]]-as végső változata, [[Arany János]] azonos című balladájának zárójelenete. Gyárfás e művét Pesten kezdte el festeni, s Erdélyben fejezte be, de hálából az állami ösztöndíjakért, a [[Magyar Nemzeti Múzeum]]nak ajándékozta, onnan került aztán a múzeumok szakosodása révén a Magyar Nemzeti Galériába.
Történelmi képei szolgálták a nemzeti tudat ébrentartását (pld. [[II. Rákóczi Ferenc]], [[Gábor Áron]] halála a kökösi csatában, [[Kossuth Lajos]]), más képei a [[Osztrák–Magyar Monarchia|dualizmus]] rendszerével való megbékélésre (pl. [[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József]] császár, [[Erzsébet magyar királyné|Erzsébet királyné]], [[Deák Ferenc]]) késztettek. Alkotói tehetségét azoknak adta vissza, akiktől ő származott. Műveit a sepsiszentgyörgyi [[Székely Nemzeti Múzeum]] [[Gyárfás Jenő Képtár]]a és a [[Magyar Nemzeti Galéria]] őrzi.
== Művei ==
| |||