„László Kálmán” változatai közötti eltérés

Első írását az ''[[Encián (folyóirat)|Encián]]'' közölte (1936). Bel- és külföldi szaklapokban megjelent dolgozatai közül kiemelkedik a [[Pázmány Dénes]]sel közösen írt ''Seltene Pilze aus Rumänien'' c. sorozat, melynek első részét a ''Zeitschrift für Pilzkunde'' ([[Karlsruhe]]), folytatásait a [[kolozsvár]]i Mezőgazdasági ''Akadémia Notulae Botanicae'' c. kiadványa hozta nyilvánosságra. Egy másik sorozat a [[budapest]]i ''Mikológiai Közlemények''ben jelent meg: A nagygombák kutatása és újabb adataik [[Hargita megye|Hargita]] és [[Kovászna megye|Kovászna megyékben]] (1984, 1988), eszerint a kutatómunkák során az ismert nagygombák száma 256-ról 291 fajra növekedett. Ő jelezte először [[Románia|Romániából]] az illatos kocsonyás álpöfeteget, a Fries-féle rókagombát, a szalmasárga gyűrűsgombát, a fenyővargányát, a citromsárga nedűgombát, a Maska-féle csiperkét, a márciusi csigagombát. Ismertető írásaival az ''[[Aluta]]'', ''[[Népújság|Népi Egység]]'', ''[[Brassói Lapok (hetilap)|Új Idő]]'', ''[[Előre (napilap, 1953–1989)|Előre]]'', ''[[Igazság (folyóirat)|Igazság]]'', ''[[A Hét (hetilap)|A Hét]]'' oldalain találkozunk. Mint [[Gombák|gomba]]szakértő tevékeny részt vett az [[egészségügy]]i felvilágosításban.

 

 

László Kálmán még életében, 1995-ben a [[Székely Nemzeti Múzeum]] Alapítványnak adományozta mikológiai munkássága anyagának jelentős hányadát: gombagyűjteményét, könyvtárának egy részét, mikológiai jegyzeteit.<ref>[http://www.szekelyfoldert.info/sznm/adattarak/reszlegek/termrajz.htm A Székely Nemzeti Múzeum Természetrajzi Tára]</ref>