„Központi Statisztikai Hivatal” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→A 19. század utolsó harmada: tv belinkelve |
|||
7. sor:
1867-ben a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumban öt fővel statisztikai ügyosztályt alakítottak. Élére a kor neves közgazdászát, [[Keleti Károly|Keleti Károlyt]] nevezték ki. Ezt az eseményt tekintik a hivatalos statisztikai szolgálat megszületésének. <ref>{{cite web |url=http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,114797&_dad=portal&_schema=PORTAL|title= Múltban gyökerező jelen|author= |publisher= Központi Statisztikai Hivatal portál|year= |accessdate=2010-08-21|language = }}</ref> Keleti Károly az első magyar népszámlálás sikeres megszervezése után elérte, hogy az ügyosztályból önálló hivatal legyen. A statisztikai hivatal szabályzatát 1871. április 18-án hagyták jóvá, első igazgatója Keleti Károly lett.
Az első években meg kellett küzdeni az adatszolgáltatók közönyével, a statisztikai érzék hiányával. Az [http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5637| 1874. évi XXV. törvény a statisztika ügyének szervezéséről] megadta a lehetőséget a kötelező statisztikai adatszolgáltatás elmaradásának szankcionálására. Az 1880. évi népszámlálást már egyéni laprendszer alapján bonyolították le. Ugyanebben az időben kezdődött az áruforgalmi statisztika kialakítása. Keleti Károly bő két évtizedes igazgatósága alatt megvetette a hazai hivatalos statisztika alapjait, és kialakította a hivatal nemzetközi kapcsolatait.
1892 tavaszán Keleti Károly meghalt. A hivatal igazgatójává [[Jekelfalussy József]] addigi aligazgatót nevezték ki, aki már Keleti mellett is részt vett a nagyobb munkákban. Irányítása alatt a hivatal kiadványai szakszerűbbé váltak. Megindult a Hivatalos Közlemények sorozata, melyben a statisztikai adatok egységes, áttekinthető formában, tudományosan feldolgozva kerültek nyilvánosságra. A sorozatot az 1890. évi népszámlálás kötetei nyitották meg, és nagy jelentősége volt az ekkor kiadott Helységnévtárnak is.
| |||