„Művelődés (folyóirat)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Balogh József –> Balogh József (író) |
|||
17. sor:
1974-ben újabb beszűkülés következett a Művelődés életében, nemkülönben az egész romániai sajtóban. Megszűnt a könyvtárügy addigi negyedévi magyar folyóirata, a *Könyvtári Szemle, szerepkörét a Művelődés vette át, terjedelmi növekedés nélkül; Balogh József szerkesztésében a laptestbe beépítve, attól bizonyos mértékben elválasztva közölte a könyvtörténeti, könyvszociológiai írásokat. A Művelődés addig is hozott időnként tematikus repertóriumokat, a Könyvtár melléklet azonban 1974-től közreadta a romániai magyar könyvkiadás évenkénti bibliográfiáit. Gábor Dénes a mellékletben rendszeresen bemutatta az ex libris legjobb erdélyi művelőit és gyűjtőit.
Miután V. András Jánost leváltották a lap éléről, helyét [[Kovács János]] irodalomkritikus vette át. 1976 márciusától 1977 júliusáig ismét szerkesztőbizottság jegyezte a lapot: [[Balogh József (író)|Balogh József]] és [[Beke György]] írók, [[Faragó József (néprajzkutató)|Faragó József]] folklórkutató, [[Jakó Zsigmond Pál|Jakó Zsigmond]] történész, [[László Ferenc (zenetudós)|László Ferenc]] zeneesztéta, továbbá főiskolai és középiskolai tanárok, közművelődési irányítók, szerkesztők. Feltüntette az impresszum a belső munkatársak névsorát is Balogh József, Barabás Sándor, Béres Katalin, Gyarmath Annamária, Horváth Arany, Lőrincz Kálmán, Znorovszky Attila személyében. Szűkített terjedelemben, de megmaradtak az addigi rovatok, fáradtabbnak tetsző közleményekkel, noha a Kovács János-vezetés a nemzetiségi jelleg fokozatos halványulásával szemben [[Bencsik János]] új fedőlapjával hangsúlyozta az erdélyi hagyományokhoz való kötődést (ez a címlap [[Apáczai Csere János]] ''Magyar Encyclopaediájá''ból vette kölcsön a tudás fájának rajzát).
A publikálási lehetőség szűkülését terjedelmi korlátozás is követte (1979), a Művelődés kétharmadára csökkent. Mintegy ennek ellensúlyozásaképpen a folyóirat nagyobb elméleti igényességgel közelítette meg a közművelődés kérdéseit. Ennek az időszaknak jelentős teljesítménye volt a fontosabb múzeumok helyzetének felmérése, a kutatások bemutatása. [[Cseke Péter (költő)|Cseke Péter]] egyszemélyes vállalkozásának igazi arányai és forrásértékei akkor mutatkoztak meg, mikor a folyóiratban közölt sorozatát ''Egy önkéntes múzeumpártoló feljegyzései'' címmel egybefogva közreadta ''Hazatérő szavak'' című kötetében (1985).
25. sor:
== A lap története 1989 decembre után ==
1989 decembere után a Művelődés volt szerkesztői azonnal újjászervezték a diktatúra idején megszüntetett nagy múltú folyóiratot, s az 1990-es XXXIX. évfolyam számai [[Horváth Arany]] odaadó buzgalmából hiánytalanul megjelentek. A szerkesztőség Bukarestből [[Kolozsvár]]ra költözött. A romániai magyar közművelődést új, széles alapokra helyező [[EMKE]] újjászületésével azonos időpontban a Művelődés is újjászerveződik, s [[Szabó Zsolt (irodalomtörténész)|Szabó Zsolt]], az új főszerkesztő ''Töprengjünk együtt!'' című vezércikke (1991/7-8) szerint "a helyi, területi és országos közművelődési egyesületeknek, együtteseknek, csoportoknak kíván nyilvánosságot biztosítani". Az új kolozsvári Gloria Nyomdában előállított lap főszerkesztő-helyettese Mezei József, majd Horváth Arany, felelős szerkesztője Gábor Dénes, olvasószerkesztője R. László Ferenc, fotóriportere Lévay K. Zsuzsa, belső munkatársai: [[Balogh József (író)|Balogh József]], [[Ferencz Zsuzsanna]], [[Gagyi József]], [[Kassay Miklós]], [[Magyari Vincze Enikő]]. A Művelődés fiókszerkesztőséget állított fel Bukarestben és Csíkszeredában.
==Források==
| |||