„Egyed László (geofizikus)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
kieg |
||
1. sor:
'''Egyed László''' ([[Fogaras]], [[1914]]. [[február 12.]] – [[Budapest]], [[1970]]. [[július 11.]]) [[Kossuth-díj]]as (1957) [[geofizika|geofizikus]], a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező (1960), majd rendes (1970) tagja, az [[ELTE]] TTK dékánja, valamint Geofizikai Tanszékének vezetője volt.
[[Fájl:Egyed László sírja.jpg|bélyegkép|Egyed László sírja [[Budapest]]en. [[Farkasréti temető]]: 6/1-1-33]]
Több mint 100 cikket publikált, valamint ő írta 1956-ban ''A Föld fizikája'' című könyvet. Christoph Hilgenberggel, Samuel Warren Carey–vel és Pascal Jordannal együtt a földtágulási elmélet híve volt, mely a globális [[lemeztektonika]]-elmélet
Másik közismert elmélete a [[Föld]] vasmagos modelljének alternatívája. A Goldschmitt-féle vasmagos modellben a Föld erősen rétegzett, a mélységi övezetek összetételükben is elkülönülnek egymástól. Az Egyed-féle vasmag nélküli modell nagyjából homogén összetételű Földet feltételez. Jelenleg a vasmagos modell az általánosan elfogadott, azonban minden olyan jelenséget, amelynek megoldására Goldschmitt a vasmagos modellt alkalmazta, a vasmag nélküli modell is magyaráz. Így például a Föld mágneses mezejének létére nem kell vasból álló magot feltételezni, mivel az Egyed-féle modellben a magot elfajult plazmaállapotú, mozgó anyag alkotja, amely dinamóelven szintén generál mágneses mezőt. A Föld átlagsűrűségének magyarázásához sem szükséges az egyre nagyobb sűrűségű rétegek feltevése, mivel a nagy nyomás alatt összepréselődő anyag szintén a kívánt eredményhez vezet. Emellett a vasmagos modell nem képes magyarázni azt a körülményt, hogy ha a Föld belsejében konvekciós áramlatok vannak, miért nem keverednek a rétegek.
==Források==
| |||