Wikipédia

„Mauksch–Hintz-ház” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
bővítés
1. sor:
__NOINDEX__
{{lektor}}
{{Épület infobox
[[Kép:Kvár Mauksch Hintz.jpg|bélyegkép|400px|Gyógyszerésztörténeti Múzeum]]
| név = Mauksch–Hintz-ház
A '''Mauksch–Hintz-ház''' [[Kolozsvár]] Főterének sarkán álló műemlék épület, a város első gyógyszertára. ▼
| más név =
| kép = Kolozsvar Mauksch Hintz1.JPG
| képaláírás =
| képméret =
| becenév =
| korábbi nevek =
{{| cím = [[Kolozsvár}}]]▼
| építés éve = 16. század
| megnyitás =
| rekonstrukciók évei = 19. század
| lebontás éve =
| lebontás oka =
| stílus = [[reneszánsz]], [[klasszicizmus]]
| felhasznált anyagok =
| védettség =
| tervező =
| építész =
| vállalkozó =
| kivitelező =
| építési költség =
| felhasználási terület =
| tulajdonos =
| bérlő =
| tengerszint feletti magasság =
| magassága =
| tető magassága =
| torony magassága =
| alaprajz =
| alapterület =
| teljes terület =
| hosszúsága =
| szélessége =
| emeletek száma =
| liftek száma =
| nevezetességei =
| különlegességek =
| pozíciós térkép = Románia
| szélesség = É
| szélességi fok =46
| szélességi ívperc =46
| szélességi ívmásodperc =48
| hosszúság = K
| hosszúsági fok = 23
| hosszúsági ívperc =33
| hosszúsági ívmásodperc = 34
| szöveg pozíciója =
}}
▲A '''Mauksch–Hintz-ház''' [[Kolozsvár]] Főterének északkeleti sarkán álló műemlék épület, a város első gyógyszertára.
 
==Története==
A ház [[klasszicista]] homlokzata az [[1820-as évek]]ből származik; a földszint és a pince azonban a [[reneszánsz]] korra utal. Az egykori iroda helyiségében található [[1752]]-ből származó magyar nyelvű freskó a gyószertár történetét vázolja. A freskót [[1898]]-ban [[Koleszár András]] restaurálta.<ref>Újra nyitották a Gyógyszerészeti Múzeumot, ''Romániai Magyar Szó'', 2002. május 24.[http://www.hhrf.org/rmsz/02maj/02052414.htm]</ref>
A ház építésére vonatkozólag pontos adatok nincsenek, valószínűleg a 15. század végén, 16. század elején épülhetett a tér északi oldalának többi házával együtt. Pincéi a 16. század elején épülhettek, s valószínűleg a század végére emelettel is bővült. A lakóház valószínűleg ma is őrzi az egykori középkori épület magvát, kétmenetes, dongaboltozatos pincéje minden bizonnyal korai építési fázisainak egyikéhez kapcsolódik.
 
A város tulajdonában álló gyógyszertárat [[1573]]-ban alapították és [[1735]]-ig az egyedüli volt Kolozsvárott. A város eredetileg ''provisorok''kal működtette<ref group="j">A provisort a városi tanács nevezte ki, a városi tanács pénztárából kapta a fizetését, a gyógyszertár felszerelésére fordított kiadásokat és a gyógyszerek beszerzését is a város vállalta.</ref> működtette, csak [[1727]]-ben került magánkézbe. Első tulajdonosa ''Schwartz Sándor'', majd [[1752]]-től ''Mauksch Tóbiás'' volt. [[1851]]-ben öröklés útján került a [[Hintz család]] tulajdonába, ezután kapta a patika a ''Szent György'' nevet. Az épületet a városi tanács bizottsága [[1902]]1752-ben országosa vagygyógyszerész városiMauksch védelemcsalád alászerezte helyezendő műemléknek minősítette<ref>[http://www.mke.hu/lyka/01/muveszet_01_hazai04meg.htm HazaiMauksch krónika,Tóbiás Művészet, 1902/4. szám]</ref> Az épület1766-ban sarkánálfelújíttatta az árkádosépületet gyalogátjáróés [[1960gyógyszertár]]-banat épült<ref>Gaalalakított György:Kolozsvárki kétezerbenne. esztendejeEkkor dátumokban,készültek in:el Dánéa Tiborfalakat Kálmánborító et. al. szerk.festmények, ''Kolozsvárvalamint 1000a évea (Aház 2000.északi októberszárnyában 13–14-én rendezett konferencia előadásai)''húzódó, Erdélyi Múzeum-Egyesületél[[keresztboltozat]]os, Magyarföldszinti Közművelődésihelyiségének Egyesület,kagylódíszes Kolozsvár, 2001, ISBN 9738231140, [http://mekstukkója.oszk.hu/02600/02659/ digitális változata]</ref>
 
A házat a 19. század elején a Szláby család szerezte meg, majd 1851-ben a Hintz családé lett. A 19. század végén átépítették, ekkor veszítette el egykori [[barokk]]os arculatát. Az épületet a városi tanács bizottsága 1902-ben országos vagy városi védelem alá helyezendő műemléknek minősítette. Az 1949-es államosításáig gyógyszertárként működött.<ref>[http://www.mke.hu/lyka/01/muveszet_01_hazai04.htm Hazai krónika, Művészet, 1902/4. szám]</ref> 1954-ben [[Valeriu Bologa]] orvosprofesszor gyógyszerészeti múzeumot létesített benne, [[Orient Gyula]] gyűjteményét felhasználva. Orient gyűjteményét az [[Erdélyi Múzeum-Egyesület]]nek adományozta, melyet az Egylet felszámolása után az 1963-ban megalapított Történeti Múzeum gyűjteményébe olvasztottak. Szintén ugyanezekben az években vágták át az épület délkeleti földszinti helyiségének falait, és gyalogos átjárót alakítottak ki belőle, valamint ugyanekkor alakíthatták ki a mai, leegyszerűsített, jellegtelen homlokzatokat is.
A gyógyszertárat [[1948]]-ban államosították és bezárták. A Hintz család leszármazottai az 1970–[[1980-as évek]]ben kivándoroltak a [[Nyugat-Németország|Német Szövetségi Köztársaságba]].<ref>Asztalos Lajos: Kolozsvár helynevei, [[Szabadság (folyóirat, 1989–)|Szabadság]], 2004. szeptember 18.[http://www.hhrf.org/szabadsag/archivum/2004/09/4sep-18.htm]</ref> [[1989]] után a Hintz család leszármazottai bejelentették a ház visszaigénylését.▼
 
Az épületben jelenleg is a Gyógyszerésztörténeti Múzeum működik, amely több mint 3000 kiállítási tárgyat őriz: edények, prések, mozsarak, mérlegek, laboratóriumi műszerek, gyógyszertári bútorok, gyógyszerek, vények, középkori gyógyszertári pecsétek. A múzeum létesítését [[Orient Gyula]] kezdeményezte a századfordulón. [[2000]]-ben a múzeum csőtörés miatt beázott, ezért két évig bezárták.
 
▲A gyógyszertárat [[1948]]-ban államosították és bezárták. A Hintz család leszármazottai az 1970–[[1980-as évek]]ben kivándoroltak a [[Nyugat-Németország|Német Szövetségi Köztársaságba]].<ref>Asztalos Lajos: Kolozsvár helynevei, [[Szabadság (folyóiratnapilap, 1989–)|Szabadság]], 2004. szeptember 18.[http://www.hhrf.org/szabadsag/archivum/2004/09/4sep-18.htm]</ref> [[1989]] után a Hintz család leszármazottai bejelentették a ház visszaigénylését.
 
==Leírása==
A ház [[klasszicizmus|klasszicista]] homlokzata az [[1820-as évek]]ből származik; a földszint és a pince azonban a [[reneszánsz]] korra utal. Az épület L-alakú: a Főtérre nyíló rövidebb homlokzat négytengelyes a hosszabbik pedig hat. A Mauksch-Hintz-ház két traktusba szervezett földszinti és pincehelyiségei boltozottak. A kőfalazatú, kőből rakott [[dongaboltozat]]okkal lefedett pincehelyiségek között három félkörívesen záródó, élszedett, középkori átjáró található. A földszint nyugati traktusának helyiségeit dongaboltozatok, a keleti traktusban a tér felőli első helyiséget fiókos dongaboltozat, a másodikat élkeresztboltozat, a többit álmennyezetek fedik. A ház összes emeleti helyisége síkmennyezetes. Az egykori iroda helyiségében található [[1752]]-ből származó magyar nyelvű freskó a gyószertár történetét vázolja. A freskót 1898-ban [[Koleszár András]] restaurálta.<ref>Újra nyitották a Gyógyszerészeti Múzeumot, ''Romániai Magyar Szó'', 2002. május 24.[http://www.hhrf.org/rmsz/02maj/02052414.htm]</ref> Az épület sarkánál az árkádos gyalogátjáró [[1960]]-ban épült<ref>Gaal György:Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban, in: Dáné Tibor Kálmán et. al. szerk., ''Kolozsvár 1000 éve (A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai)'', Erdélyi Múzeum-Egyesület, Magyar Közművelődési Egyesület, Kolozsvár, 2001, ISBN 9738231140, [http://mek.oszk.hu/02600/02659/ digitális változata]</ref>
 
==Jegyzetek==
<references group="j"/>
 
==Hivatkozások==
{{források}}
 
==Források==
* Balogh Ferenc: A kolozsvári Fő tér újkori arculatának kialakulása, in: Dáné Tibor Kálmán et. al. szerk., ''Kolozsvár 1000 éve (A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai)'', Erdélyi Múzeum-Egyesület, Magyar Közművelődési Egyesület, Kolozsvár, 2001, ISBN 9738231140, [http://mek.oszk.hu/02600/02659/]
*{{cite web|last=Mihály|first=Melinda|title=Mauksch–Hintz-ház|url=http://lexikon.adatbank.ro/muemlek.php?id=244|publisher=Romániai Magyar Lexikon|accessdate=2011-4-10}}
* Pataki Jenő: Kolozsvár legrégebbi gyógyszertára, Orvosi Szemle 1936/6. szám [http://www.neumann-haz.hu/muvek/tudomanytortenet/3_Orvostudomany_tortenete/Erdelyi_orvoslas/pataki_specializalodas.pdf PDF-formátumban a Neumann-ház honlapján]
* Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai, Az [[Erdélyi Múzeum-Egyesület]] kiadása, Kolozsvár, 2002, ISBN 973-8231-18-3 [http://vmek.oszk.hu/02700/02752/02752.pdf]
 
== További információk ==
* [http://www.kolozsvar.ro/colectiafarmacie/Fo.htm A múzeum honlapja]
* [http://www.welcometoromania.ro/Cluj/Cluj_Muzeul_de_farmacie_m.htm Gyógyszerésztörténeti Múzeum]{{ro}}
 
▲{{Kolozsvár}}
 
{{portál|Kolozsvár|-|Erdély|-}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Mauksch–Hintz-ház”