A pelenkázás olyan régi, mint az emberi történelem. Egyes országokban melegebb éghajlaton a babákat meztelenül szaladgáltatták, az anyák pedig próbáltak előre kitalálni az "esemény" közeledtét, hogy rend és tisztaság maradjon a településen. A 19. században, a modern pelenka kezdett alakot ölteni. A gyermekek Európában és Észak-Amerikában pamut anyagból kaptak gyolcsot a popsijukra, melyet egy biztonsági csattcsat tartott a helyén. 1887-ben Maria Allen az Egyesült Államokban alkotta meg az első ruhadarab-formájú pelenkát. A 20. században az eldobható pelenka fokozatosan alakult át. 1942-ben, svéd papír társaság néven Pauliström hozta létre az első eldobható pelenkákat, amolyan lap szövet belsejébe varrott gumi nadrágot. Négy évvel később Marion Donovan, egy amerikai háziasszony kifejlesztett egy vízálló pelenkát az úgynevezett "zsirardikalapot" mely műanyagból és egy zuhanyfüggönyből állt. Szabadalmaztatta találmányát, beleértve azt műanyag patentet is, ami kiszorította a biztosítótűs megoldást. 1947-ben George M. Schroder mutatta be első eldobható pelenkát ami nem szőtt textíliából készült. Az USA-ban 1949-ben jelentkezett pelenkákkal a Johnson & Johnson. Egyik tudósuk Dennis C. Holtman fejlesztett különösen felbecsülhetetlen új anyag-kombinációkat. Az 1950-es évek cégei, mint például Kendall, Parke-Davis, Playtex, és Mölnlycke törtek be az eldobható pelenka piacon. 1956-ban a Procter & Gamble kezdett bele az eldobható pelenkák kutatásába. Victor Mills, William Dehaas kitalálták a védjegyzett "Pampers" márkát. Az elkövetkező néhány évtizedben, az eldobható pelenka ipara beindult, a verseny a Procter & Gamble (Pampers) és a Kimberly Clark (Huggies) között alacsonyabb árakat és drasztikus változtatásokat eredményezett a pelenka design-ban. Több javítást végeztek, mint amilyen a tépőzár szalagok, a "homokóra alakzat". 1984-ben bevezették a gyártásban a szuper nedvszívó anyagból származó polimerként ismert nátrium-poliakrilátot, amit eredetileg a 1966-ban fedeztek fel.<ref>{{cite web|title=''A pelenkázás rövid története''|url=http://pelenkagyar.hu/baba-suly-hossz-pelenka.html|publisher=pelenkagyar.hu|accessdate=2010-12-27}}</ref>
