„Foix János navarrai királyi herceg” változatai közötti eltérés

kieg
(formázás)
(kieg)
János azonban vitatta a nők trónöröklési jogát a férfiakkal szemben, így önmagát tekintette Navarra jogos királyának [[1483]]-ban, unokahúga trónra léptekor, ezért a királyságban egészen [[1494]]-ig, I. Katalin királynő pamplonai megkoronázásáig polgárháború dúlt. János [[1497]]. [[szeptember 7.|szeptember 7]]-én [[Tarbes]]-ban, [[Bigorre Grófság]] székhelyén, amely szintén a Foix-ház birtokában volt, megegyezett unokahúgával, Katalin királynővel, és 4000 fontnyi évjáradékért elismerte unokahúga uralmát.
 
[[1476]]-ban feleségül vette [[Valois Mária orléans-i hercegnő]]t, [[I. Károly orléans-i herceg]]nek és [[Klevei Mária orléans-i hercegné|Mária]] klevei hercegnőnek, [[Klevei Ágnes navarrai királyné]] húgának a lányát, valamint [[XII. Lajos francia király]] nővérét. Házasságukból két gyermek született, lánya, [[Foix Germána aragóniai királyné|Germána]] ([[1488]]/[[1490|90]]/[[1492|92]]–[[1538]]), aki első férje János nagybátyja, anyjának, [[I. Eleonóra navarrai királynő]] féltestvére,<ref>I. Eleonóra és II. Ferdinánd [[II. János aragóniai király]] gyerekei voltak, az idősebb, Eleonóra János első házasságából született, és édesanyja [[I. Blanka navarrai királynő]] volt. A fiatalabb, Ferdinánd pedig a második feleségétől, [[Kasztíliai Johanna aragóniai királyné|Enríquez Johanna]] királynétól származott.</ref> a Jánossal egykorú [[II. Ferdinánd aragóniai király]] ([[1452]]–[[1516]]) lett. Ferdinánd, aki navarrai infáns is volt, de a Navarrai Királyság [[II. János aragóniai király|II. János]] [[Navarra uralkodóinak listája|navarrai]] és [[Aragónia uralkodóinak listája|aragón király]] első felesége, [[I. Blanka navarrai királynő]] jogán öröklődött, és mivel Ferdinánd csak a második házasságból származott, így elvileg nem volt jogosult a navarrai trónra. Ezért [[1479]]-ben apja halála után Navarrát Ferdinánd nővére, [[I. Eleonóra navarrai királynő|Eleonóra]], Germána királyné apai nagyanyja örökölte. Éppen Germána jogaira hivatkozva foglalta el a [[Navarra|Navarrai Királyságot]] János nagybátyja és veje, II. Ferdinánd [[1512]]-ben, és nyerte el a navarrai királyi címet, így János lánya Navarra (Felső-Navarra) királynéjává vált. Navarra jogos uralkodója, Katalin királynő a királyságának a [[Pireneusok]]on túli kis csücskébe (Alsó-Navarra) szorult vissza. A „spanyol egység” ezzel a megszállással vált teljessé. Fia, [[Foix Gaston nemours-i herceg|Gaston]] ([[1489]]–[[1512]]) herceg volt, aki apja halála után szintén magát tekintette Navarra jogos örökösének.
 
[[1495]]-ben részt vett [[VIII. Károly francia király]] nápolyi hadjáratában Észak-Itáliában a [[Fornovo di Taro]] melletti csatában [[1495]]. [[július 6]]-án. A francia király őt nevezte ki [[Milánói Hercegség]] kormányzójává.
56 000

szerkesztés