„Alexandru Ivasiuc” változatai közötti eltérés

a
Román ş és ţ cseréje ș és ț betűkre
a (Román ş és ţ cseréje ș és ț betűkre)
 
==Élete==
Apja, Leon Ivasiuc, természettudományokat tanított. 1940-ben a [[bécsi döntés]] következtéban az Ivasiuc család Bukarestbe menekült, ahonnan 1951-ben tértek vissza Máramarosszigetre. Alexandru Ivasiuc itt fejezte be a [[líceum]]ot (akkoriban „Filimon Sârbu”, jelenleg „Dragoş„Dragoș Vodă” Líceum). Bukarestben az egyetem filozófiai karán tanult, de két év után ideológiai okokból eltávolították. Ezt követően az orvosi karra iratkozott be, ahol viszont csak három évig tanult, mert [[1956]]. [[november 4.|november 4-én]] letartóztatták az [[1956-os forradalom]] melletti [[1956-os bukaresti diákmegmozdulások|szimpátiagyűlés]] egyik szervezőjeként. Öt évre ítélték, amelyet a [[jilava]]i és [[szamosújvár]]i börtönökben, illetve különböző munkatáborokban, végül a [[bărăgan]]i LăteştiLătești faluban, kényszerlakhelyen töltött. Első felesége összesen egyszer látogatta meg a kitelepített írót, hogy közölje, elválik tőle.
 
Büntetése végeztével 1963-ban visszatért Bukarestbe, ahol rövid ideig a "Sintofarm" gyógyszergyárban dolgozott és feleségül vette [[Tita Chiper]] újságírónőt. Mivel büntetett előéletű volt, ismerősei különösnek találták, hogy az amerikai nagykövetségen kapott állást, ahol 1968-ig dolgozott. A CNSAS<ref>CNSAS = Colegiul National pentru Studierea Arhivelor Securitatii = A Securitate archívumainak kutatására alakított nemzeti bizottság</ref> kutatói szerint ez azért volt lehetséges, mert a [[Securitate]] informátora lett. 1968-1969-ben Ivasiuc amerikai ösztöndíjat kapott, ahol különböző egyetemeken tartott előadásokat és eljutott Angliába is. Visszatérése után 1970-1973 között a ''Cartea românească'' könyvkiadó főszerkesztője és helyettes igazgatója és a [[Román Írószövetség]] titkára volt. 1972-1974 között az 1-es Filmgyár igazgatói tisztét töltötte be.
 
== Munkássága ==
Első elbeszélése 1964-ben a ''Gazeta Literară''-ban jelent meg. Regényeit erkölcsi és társadalmi kérdések köré építette fel; első három regényét a kritikusok absztraktnak és elméletieskedőnek ítélték. ''Racul'' (A rák) című regénye egy dél-amerikai diktátorról szóló [[antiutópia]]. Esszéit több kötetben jelentette meg ''Pro domo'' címen. Az ''Apa'' (A víz) című regénye szolgált az 1976-ban készült ''Trei zile şiși trei nopţinopți'' (Három nap és három éjjel) című film forgatókönyvének alapjául.
 
==Regényei==
 
== Források ==
* {{CitLib | ass = Szerk. Dim. Păcurariu (szerk.) | tit = DicţionarDicționar de litaratura română | red = Univers | ann = 1979 | loc = BucureştiBucurești | pag = 207-208 }}
* {{CitPer | aut = Teofil Ivanciuc | url = http://www.gazetademaramures.ro/fullnews.php?ID=1474 | tit = Alexandru Ivasiuc – intre proza si securitate [Alexandru Ivasiuc - a próza és a Securitate között] | per = Gazeta de Maramures | ann = 2005 | lun = 3 | die = 28}}
* {{CitPer | aut = Nicolae Manolescu | tit = Ivasiuc | per = Adevărul | ann = 2011 | lun = 7 | die = 22 | url = http://www.adevarul.ro/cultura/literar_si_artistic/carte/Ivasiuc_0_521948300.html}}
578 374

szerkesztés