Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Román ş és ţ cseréje ș és ț betűkre
== Munkássága ==
 
Első cikkét [[Vajdahunyad vára|Vajdahunyad váráról]] az [[Utunk]] (1956/33) közölte. A Kelemen-emlékkönyvben (1957) a [[bethlenszentmiklós]]i kastély építéstörténetéről írt tanulmányával szerepelt. Műtörténeti elemzéseiben a levéltári források feldolgozását kötötte össze helyszíni tanulmányozással. Így elevenítette fel a [[kolozsvár]]i Bánffy-palota és a [[Hadad (település)|hadadi]] Wesselényi-kastély [[barokk]] építkezéseit (''Studii şiși Cercetări de Istoria Artei'' 1966/1 és 1967/2), mutatatta be Kolozsvár [[XIX. század]] eleji városrendezését (Korunk 1967/1), ismertette a [[klasszicizmus]] és a [[romantika]] kolozsvári építészmestereit (Korunk Évkönyv 1973).
 
A [[székelykapu]] eredetéről és múltjáról írt összefoglaló tanulmányt (Hargita Kalendárium 1972). Részt vett Erdély műemlék-topográfiájának elkészítésében. Célratörő rendszerességét méltatva, [[Jakó Zsigmond]] így jellemezte művészettörténeti munkásságának jelentőségét: "...új témákat szólaltatott meg kutatásunkban. A műalkotások és mestereik történetének hagyományosan művelt témái mellett nála jelentkezik először szakirodalmunkban kutatási tárgyként, egyebektől eltekintve, a munkaszervezet, a művészet és az alkotó ember kapcsolata a társadalommal, a megrendelő, a tervező és a kivitelező bonyolult viszonya, a városrendezés vagy a helyi művészeti központok kérdéscsoportja."
 
*Reneszánsz és barokk Erdélyben (Művészettörténeti tanulmányok, 1970);
*Várak, kastélyok, udvarházak, ahogy a régiek látták (XVII-XVIII. századi erdélyi összeírások és leltárak, 1973);
*Stílusok, művek, mesterek (1977); sajtó alá rendezi Kelemen Lajos tudományos hagyatékát (I. kötete: Művészettörténeti tanulmányok. Szabó T. Attila bevezető tanulmányával, 1978).
*Awarenzeitliche Gräberfelder im Stadtgebiet von Budapest. (Budapest : Magyar Nemzeti Múzeum; MTA Régészeti Intézete, 1998)
== Irodalom ==
 
*[[Szőcs István]]: Pallérozódás és pallériasság Erdélyben. [[Igaz Szó]], 1970/10.
*[[Debreczeni László (művészettörténész)|Debreczeni László]]: Reneszánsz és barokk Erdélyben. [[Utunk]], 1970/43;
*Debreczeni László: Régi erdélyi épületekről – egykori leltárírók szemével. [[Utunk]], 1974/3.
*[[Entz Géza]]: B. Nagy Margit: Reneszánsz és barokk Erdélyben. Művészettörténeti Értesítő, Bp. 1971/3.
*[[Balogh Edgár]]: Száraz leltárak színes káprázata. A Hét 1973/41.
*[[Komlovszki Tibor]]: B. Nagy Margit: Várak, kastélyok, udvarházak, ahogy a régiek látták. Irodalomtörténeti Közlemények, Bp. 1977/5.
*[[Balogh Ferenc]]: Forrás a műelemzéshez. A Hét 1978/22.
*[[Imreh István (történész)|Imreh István]]: Jegyzetek művészekről és mesterekről. Utunk 1978/42.
*[[Jakó Zsigmond]]: Nyersmérleg félúton. B. Nagy Margit köszöntése. Korunk 1978/10.
 
== Források ==
{{források}}
*{{RMIL|1}}
{{portál|Erdély|-}}
[[Kategória:Magyar művészettörténészek]]
578 374

szerkesztés