„Polisz” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
20. sor:
 
Thészeusznak tulajdonítják a krétai [[Minótaurosz]] legyőzését is, s bár a hagyomány nyilván hosszú idő eseményeit sűrítette egyetlen hérosz életébe (már csak azért is, mert nem is Athén, hanem Mükéné került közvetlen kontaktusba [[Minósz|Minósszal]]), mégis feltehető, hogy az athéni szünoikiszmosz még az [[i. e. 2. évezred]] vége előtt megtörtént. A monda szerint ugyanezen eseménysor része volt a tucatnyi falu és a négy korai nemzetségi ''phülé'' (körzet) területi alapon való átszervezése. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy az eredeti 12 község 48 phylére oszlott az együttlakás - s már nem a leszármazás! - alapján. Az [[eupatridész]] – [[geomorosz]] – [[demiurgosz]] – [[thétosz]] tagolódás olyan hatalmi rendszert teremtett, amely már nem a „felfegyverzett nép” egészével esett egybe, hanem a vagyoni kategóriákkal, a földosztás pedig nem rokonsági, hanem területi alapon történt. Minden egyes phülé köteles volt egy felfegyverzett, teljes legénységű hajót kiállítani. A hagyományos közösségek (phülé - eredetileg törzs, genosz - nemzetség, phratria - család) tulajdonképpen a politikai jelentőségüket vesztették el. A „büntetőjog” azonban még sokáig a családi bíráskodást követte, csakúgy, mint később Rómában. Athént ezután két dinasztia (Erekhteidák és Medónidák) harminc királya uralta a mondák szerint, majd az utolsó király ([[Kodrosz]]) után az [[i. e. 7. század]]ig oligarchikus kormányzati forma következett
 
A második évezred vége felé meginduló görög betelepülés a Balkán-félszigeten hamarosan virágzó kereskedőállamok sorát eredményezte. Kereskedelmi bevételeiket nagyszabású rabló hadjáratokkal toldották meg. A városkirályok hatalmának megerősödését mégsem követte birodalomalapítás, épp ellenkezőleg: gazdasági, politikai és kulturális pangás kezdődött az [[i. e. 12. század]]ban. A nagyobb városközpontok többsége teljesen elpusztult a dór vándorlásban.
 
A jól szervezett uralkodói háztartások – melyek a cserekereskedelem legnagyobb központjai is voltak ([[palotagazdaság]]) – megszűntek, s velük együtt eltűnt a kézműipar nyersanyagutánpótlása is. Lanyhult, majd teljesen véget ért a karavánok és kereskedők fegyveres védelme. Mindez a gazdasági élet teljes vegetálásához vezetett. A kézművesek és kereskedők rövid idő alatt teljesen eltűntek, a köznépből kizárólag a szabad parasztság maradt meg. Még az írásbeliség is megszűnt hosszú-hosszú évszázadokra.
 
== A polisz szerkezete ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Polisz