„Grigore Alexandrescu” változatai közötti eltérés

'''Grigore Alexandrescu''' ([[TârgovişteTârgoviște]], [[1810]]. [[február 22.]] – [[Bukarest]], [[1885]]. [[november 25.]]) [[Románok|román]] költő, állatmeseíró.

[[1810]]-ben született TârgovişteTârgoviște-ban ''M. Lixandrescu'' kincstáros negyedik gyermekeként. Hamar megismerkedett a zord élettel: árva maradt és szegény, de már kiskorában okos volt és fantasztikus memóriával rendelkezett. Görögül és franciául tanult, Bukarestben a ''Sfantul Sava'' nevelőintézet diákja lett, ahol osztálytársa volt [[Ion Ghica]] is. Mindenkit lenyűgözött költészeti tehetségével. Megismerkedik [[Ion Heliade Rădulescu]]val, aki a ''Curierul Românesc'' vezetője volt. Először ebben a folyóiratban jelentek meg versei ''(Miezul nopţiinopții)''. Verseiben olyan eszmék születtek, amely az [[1848-as forradalom|1848-as forradalmat]] készítette elő.

Egy ideig hivatalnok volt. Néhány verse miatt (''Anul 1840'', ''Lebăda şiși puii corbului'') a börtön hűvösét is megízlelte. Miután kiengedték magas állásokat töltött be, [[1848]]-ban a ''Poporul suveran'' folyóirat szerkesztője volt. Az utolsó 25 évében értelmileg visszaesettnek bélyegezték. [[1885]]-ben halt meg Bukarestben, szegényen.

Versei lírája főleg [[romantizmus|romantikus]] meditációk, melyre nagy hatással volt [[Alphonse de Lamartine|Lamartine]] versei. A hangvétel általában különlegesen fantasztikus és humoros, néha ironikus is. Legnagyobb sikert arató műve az ''Umbra lui Mircea la Cozia'', melynek ihletője egy [[olténia]]i kirándulás volt barátjával, Ion Ghica-val. Az utolsó hiteles állatmeseíró volt a román irodalomban: 40 fabulát hagyott hátra például ''Cânele şiși căţelulcățelul'' (A kutya és az eb), ''Boul şiși viţelulvițelul'' (Az ökör és a borjú), ''Dreptatea Leului'' (Az oroszlán igaza), ''Vulpea liberală'' (A liberális róka)), melyben az igazság álarcot viselt a hatalmasok cenzúrája miatt. Fordított Lamartine és [[Byron]] műveket is.

*''MeditaţiiMeditații, elegii, epistole, satire şiși fabule'' ([[1863]])

*Academia Republicii Populare Române, DicţionarDicționar Enciclopedic Român, Editura Politică, Bukarest, 1962-1966