„Határozói mellékmondatok a román nyelvben” változatai közötti eltérés

Ez a szócikk a [[román nyelv]] [[mondattan]]ának az összetett [[mondat]]tal foglalkozó azon részére szorítkozik, amely a [[határozó]]i mellékmondatokat (románul ''propoziţiipropoziții subordonate circumstanţialecircumstanțiale'') tárgyalja, a [[hagyományos nyelvtan]] szemlélete szerint. Ezek fajtáival, bevezetőivel, helyével a főmondathoz képest, [[állítmány]]uk [[igemód]]jával és más szerkesztési jellegzetességekkel foglalkozik. Találhatók benne összehasonlítások is más [[újlatin nyelvek]]kel.

Tartalmi (mondattani funkcióik és elvontságuk foka) és formai (szerkezetük) szempontból, a határozói mellékmondatok sajátossága a [[Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben|nem határozóiakhoz]] ''(propoziţiipropoziții subordonate necircumstanţialenecircumstanțiale)'' képest az, hogy tartalmuk általában konkrét, és sok jellegzetes szerkesztési eszközeik vannak. Ezek a helyhatározói, az időhatározói, az okhatározói, a célhatározói, a módhatározói, a következményes, az eszközhatározói, a társhatározói, a tekintethatározói, a feltételes, a megengedő, az ellentétet kifejező, a hozzáadásra utaló határozói és a kivételt kifejező határozói<ref>Az utolsó három elnevezést Ádám Zsigmond ''et. al.'' [1971]: ''Helyesen románul. Nyelvi ismeretek, gyakorlatok'', Kriterion, Bukarest használja (lásd [http://www.antikvarium.hu/ant/book.php?ID=176055 Tartalom]).</ref> mellékmondat.

* A közvetlen alárendelés, azaz bevezető szó nélküli, sokkal ritkább, mint az előző. Előfordul a feltételes és a megengedő mondat esetében, mindig jellegzetes hanglejtéssel társítva: ''Vrei bani, munceştemuncește!'' ’Pénzt akarsz? Dolgozz!’ Olykor állítmányuknak jellegzetes az igemódja is, mint ebben a példában a [[felszólító mód]].

=== A helyhatározói mondat ''(propoziţiapropoziția circumstanţialăcircumstanțială de loc)'' ===

* Helye: kihangsúlyozatlanul a főmondat után, kihangsúlyozottan előtte: ''Oriunde ne întâlnim, mă opreşteoprește.'' ’Akárhol találkozunk, megállít.’

Olykor a főmondatban van egy, a mellékmondatra utaló szó, megerősítés céljából: '''''Acolo''' să rămâi unde îţiîți spun! '' ’Ott maradj, ahol mondom!’

=== Az időhatározói mondat ''(propoziţiapropoziția circumstanţialăcircumstanțială de timp)'' ===

:– a ''până'' kötőszó vagy a ''până'' elöljárószót magába foglaló kötőszó értékű szókapcsolat: ''Să vii '''până''' nu e prea târziu.'' ’Addig jöjj, míg nem késő.’; '''''Până (când) să''' mă trezesc, el plecase deja.'' ’Mire felébredtem, ő már el is ment.’

:– a ''până la'', ''pentru'', ''pe'' elöljárós névmások vagy melléknévi névmások: ''Am aşteptatașteptat până la '''ce''' oră a trebuit.'' ’Addig az óráig vártam, ameddig kellett.’; ''ÎţiÎți rezerv cameră pentru/pe '''ce''' dată vrei.'' ’Arra a napra foglalok neked szobát, amelyikre akarod.’

* Az alárendelő cselekvés kezdetének kifejezése nélküli utóidejűséget jelző fontosabb bevezető szavak a ''după ce'', ''o dată ce'' ’miután’ kötőszó értékű szókapcsolatok: ''Am ajuns '''după ce''' începuse spectacolul.'' ’Azután értem oda, miután elkezdődött az előadás.’; '''''O dată ce''' am auzit ce crede, mi-am putut spune şiși eu părerea.'' ’Miután meghallottam, mit gondol, én is megtudtam mondani a véleményemet.’

* A pillanatnyi egyidejűséget a ''când'' határozószó fejezi ki, amelyet a főmondatbeli ''atunci'' ’akkor’, ''tocmai'' ’éppen’, ''exact'' ’pontosan’ határozószók erősíthetnek meg: ''PorneştePornește exact '''când''' se dă semnalul.'' ’Pontosan akkor indul, amikor jeleznek.’

Előfordul, hogy az időhatározói mondat csak formailag az, és hogy valójában a formailag főmondat fejezi ki az idői körülményt. Bevezetője a fentiek közül a ''când'' határozószó: ''Ajunsesem la gară '''când''' am constatat lipsa valizei.'' ’Már a pályaudvarra értem, amikor észrevettem a bőrönd hiányát.’ Csak az ilyesfajta mondatokra jellemző a ''că'' kötőszó és, a formailag főmondatban, az ''abia'' ’alig’, ''bine'' (tagadó alakú mondatban) ’alig’, ''încă'' ’még’, ''tocmai'' ’éppen’ határozószók: ''Abia intrase pe uşăușă / Nu intrase bine pe uşăușă, '''că''' a şiși sunat telefonul.'' ’Alig lépett be az ajtón, máris csengett a telefon.’

=== Az okhatározói mondat ''(propoziţiapropoziția circumstanţialăcircumstanțială de cauză)'' ===

:– közvetlen okot kifejező: ''LipseşteLipsește pentru că e bolnav.'' ’Hiányzik, mert beteg.’

:– közvetett okot kifejező, általában kérdő, felszólító kijelentő vagy óhajtó kijelentő főmondattal: ''Să nu lipseştilipsești, că mă supăr!'' ’Ne hiányozz, mert megharagszom!’

* Az érvelő okhatározói mondat a közvetett okot kifejezőnek az alkategóriája. Olyan előfeltételt fejez ki, amely miatt a beszélőnek szükségesnek vagy természetesnek tűnik a főmondatbeli cselekvés. Ez a főmondat retorikusan kérdő vagy felkiáltó: ''Dacă nu eştiești atent, cum o să înţelegiînțelegi?'' ’Ha nem figyelsz, hogy fogod megérteni?’

:– kötőszó értékű szókapcsolatok: ''pentru că'' ’mert’; ''din cauză că'', ''din pricină că'' ’abból adódóan, hogy’; ''de vreme ce'', ''din moment ce'' ’hiszen’: ''Mă îmbrac cu un palton, '''pentru că''' e frig.'' ’Kabátot veszek fel, mert hideg van.’; '''''Din cauză că''' banca a dat faliment, clienţiiclienții ei au pierdut mult.'' ’Abból adódóan, hogy a bank csődöt mondott, az ügyfelei sokat veszítettek.’; ''ŞtieȘtie cum s-a întâmplat, '''de vreme ce''' a fost de faţăfață.'' ’Tudja hogyan történt, hiszen a helyszínen volt.’

* A közvetett okot kifejező tulajdonképpeni okhatározói mondatokat ugyanazok a szavak vezetik be, mint a közvetlen okot kifejező mondatokat, a ''cum'', ''din cauză că'', ''din pricină că''-n kívül. A ''că'' kötőszót gyakran erősíti meg vagy helyettesíti a ''doar'' határozószó: ''Scoală-te, '''că''' nu eştiești bolnav!'' / ''Scoală-te, '''că doar''' nu eştiești bolnav!'' / ''Scoală-te, '''doar''' nu eştiești bolnav!'' ’Kelj fel, hiszen nem vagy beteg!’

:– jellegzetes bevezetői (''când'', ''câtă vreme'' ’mikor’; ''dacă'' ’ha’; ''o dată ce'' ’ha már’): ''Cum să rezolv problema, '''când/câtă vreme''' nu mă pricep la asta?'' ’Hogyan oldjam meg a kérdést, mikor nem értek hozzá?’; ''Fă şiși cumpărături '''o dată ce''' ieşiieși în oraşoraș!'' ’Vásárolj is be, ha már a városba mész!’

:– a tulajdonképpeni okhatározói mondattal közös bevezetői (''de vreme ce'', ''din moment ce''): ''Spune tu cum s-a întâmplat, '''de vreme ce''' ai fost de faţăfață!'' ’Mondd el te, hogyan történt, hiszen a helyszínen voltál!’

* Az okhatározói mondatnak olykor van egy főmondatbeli utalószója: '''''De aceea''' lipseştelipsește, pentru că este bolnav.'' ’Azért hiányzik, mert beteg.’; ''Dacă vrei să ajungi la timp, '''atunci''' grăbeştegrăbește-te!'' ’Ha időben akarsz odaérni, akkor siess!’

* E mondat helye többnyire a főmondat után van, kivéve a ''cum'' kötőszósét. A ''că'' és a ''căci'' által bevezetetteké csak a második hely lehet, a többiek pedig, kihangsúlyozás celjából, a főmondat elé is helyezhetők: ''Pentru că e bolnav lipseştelipsește.'' ’Mert beteg, azért hiányzik.’

=== A célhatározói mondat ''(propoziţiapropoziția circumstanţialăcircumstanțială de scop)'' ===

:– A ''să'' kötőszós és a szétválasztott tagokból álló ''ca … să'' összetett kötőszós mondat helye csak a főmondat után lehet: ''PlanşeulPlanșeul sălii e înclinat, '''ca''' spectatorii '''să''' vadă bine.'' ’A terem padlózata lejtős, hogy a nézők jól láthassanak.’

:– A nem szétválasztott tagokkal alkotott ''ca să'' és a ''pentru ca (…) să'' által bevezetett mondat helye a főmondat előtt is lehet, kihangsúlyozás céljából. Főleg ilyenkor, ráutaló határozószó értékű szókapcsolat is lehet a főmondatban: ''Ca să ştieștie ceva, '''de aceea''' învaţăînvață.'' ’Hogy tudjon is valamit, azért tanul.’

=== A módhatározói mondat ''(propoziţiapropoziția circumstanţialăcircumstanțială de mod)'' ===

:– A minőségi megfelelést a ''cum'' és ''precum'' határozószók, valamint a ''după cum'' kötőszó értékű szókapcsolat jelzi, esetleg az ''aşaașa'' vagy az ''astfel'' utalószóval a főmondatban: ''MunceşteMuncește '''(aşaașa) cum''' poate.'' ’(Úgy) dolgozik, ahogy tud.’

:– Egy melléknév vagy határozószó által jelzett minősítés megmagyarázása és kihangsúlyozása, a ''cum'' határozószóval vagy a ''ce'' vonatkozó névmással: ''Prost cum e, n-a înţelesînțeles nimic.'' / ''De prost ce e, n-a înţelesînțeles nimic.'' ’Amilyen buta, nem értett semmit.’

:– A mennyiségi megfelelést a ''cât'' határozószó és a vele alkotott kötőszó értékű szókapcsolatok (''după cât'', ''pe cât'') fejezik ki, esetleg a főmondatbeli ''atât'' határozószóval: ''MunceşteMuncește (atât) cât poate.'' ’(Annyit) dolgozik, amennyit tud.’

:– A főmondatbeli cselekvés vagy állapot statikusan arányos függését a mellékmondatbeli cselekvéstől/állapottól a ''cu atât (mai) …, cu cât'' szerkezet fejezi ki: ''Sunt '''cu atât mai''' trist, '''cu cât''' mă aşteptamașteptam la o veste bună.'' ’Annál is inkább szomorú vagyok, mivel jó hírt vártam.’

::– a ''fără (ca) să'' kötőszó értékű szókapcsolattal: ''MunceşteMuncește '''fără să''' se gândească la rezultat.'' ’Anélkül dolgozik, hogy az eredményre gondolna.’

::– A minőségi egyenlőséget a ''cum'', ''precum'', ''după cum'' bevezetők, és esetleg a főmondatbeli ''aşaașa'', ''astfel'' ’úgy’, ''asemenea'' ’hasonlóképpen’, ''la fel'' ’ugyanúgy’ utalószók fejezik ki: ''Se plânge şiși protestează '''(la fel) cum''' fac toţitoți într-o asemenea situaţiesituație.'' ’Panaszkodik és tiltakozik, ahogy mindenki teszi ilyen helyzetben.’

::– A mennyiségi egyenlőséget a ''cât'' ’annyi’, ''cu cât'' ’annyival’, ''pe cât'' ’annyira’ bevezetőkkel és a lehetséges ''atât'' ’amennyi’, illetve ''cu atât'' ’amennyivel’, ''pe atât'' ’amennyire’ utalószókkal jelzik: ''A crescut într-un an '''(atât) cât''' cresc alţiialții în doi.'' ’Annyit nőtt egy év alatt, amennyit mások kettő alatt nőnek.

:A mindkétféle egyenlőséget a ''ca (şiși)'', illetve a ''cât (şiși)'' + vonatkozó vagy határozatlan névmás vagy határozószó segítségével is ki lehet fejezni: ''S-a prezentat la concurs la fel de bine '''ca şiși cine''' a luat premiul întâi.'' ’Ugyanolyan jól szerepelt a versenyen, mint az, aki az első díjat nyerte.’ (minőségi egyenlőség); ''Aici am vândut la fel de mult '''cât şiși unde''' am fost ieri.'' ’Itt ugyanannyit adtam el, amennyit ott, ahol tegnap voltam.’ (mennyiségi egyenlőség)

::– Az egyenlőtlenséget általában kifejező összehasonlító mondat a főmondatban levő, a tulajdonság nagyobb vagy kisebb mértékét kifejező melléknévhez, a mód nagyobb vagy kisebb mértékét jelző határozószóhoz, vagy egy ''altfel'' ’másképpen’ típusú határozószóhoz kötött. Bevezetői többnyire a ''decât'' ’mint’ határozószó vagy a ''de cum'' ’mint ahogy’ kötőszó értékű szókapcsolat: ''MunceşteMuncește mai bine '''decât''' credeam.'' ’Jobban dolgozik, mint gondoltam.’; ''Se face altfel '''de cum''' ştiamștiam.'' ’Másképpen kell csinálni, mint ahogy tudtam.’

::– Az elutasított vagy nem kívánatosnak ítélt cselekvést a ''decât să'' kötőszó értékű szókapcsolat vezeti be: ''Mai bine mă retrag '''decât să''' fac aşaașa ceva.'' ’Inkább visszavonulok, mintsemhogy ilyet tegyek.’

::– A főmondatbeli [[Névelők és névszók a román nyelvben#A melléknév fokozása|viszonylagos felsőfokú]] melléknévtől vagy határozószótól függő mondatot a ''din'' elöljárós ''cât'' ’ahány’ vonatkozó névmás vagy melléknévi névmás vezeti be: ''Este candidatul cel mai bun '''din câţicâți''' s-au prezentat.'' ’Ez a legjobb jelölt azok közül, ahányan jelentkeztek.’

:– A feltételes összehasonlító módhatározói mondat feltételezettként bemutatott cselekvéssel fejezi ki az összehasonlítást. Bevezetői a ''ca şiși cum'', ''ca şiși când'', ''de parcă'' kötőszó értékű szókapcsolatok, vagy a ''parcă'' határozószó (mindezek jelentése ’mintha’): ''Dansează '''ca şiși cum / de parcă / parcă''' ar pluti.'' ’Úgy táncol, mintha lebegne.’

* A fokozatos mértéket kifejező módhatározói mondat azt jelzi, hogy a főmondat cselekvése minőségileg vagy mennyiségileg változik a mellékmondat cselekvése változásának arányában. Bevezetője a ''cu'' elöljárós ''cât'' határozószó, amelyre a ''cu'' + ''atât'' határozószó utal: ''Cu cât îmbătrâneşteîmbătrânește (, cu atât) se îmblânzeşteîmblânzește.'' ’Ahogy öregszik, úgy szelídül.’

| ''Dansează ca şiși cum '''ar pluti'''.'' (feltételes mód jelen idő) || ''Elle danse comme si elle '''flottait'''.'' (kijelentő mód [[folyamatos múlt]] idő) || Úgy táncol, mintha lebegne.

| ''A dat din cap de parcă '''ar fi înţelesînțeles'''.'' (feltételes mód múlt idő) || ''Il a hoché la tête comme s’il '''avait compris'''.'' (kijelentő mód régmúlt idő) || Bólintott, mintha megértette volna.

=== A következményes mondat ''(propoziţiapropoziția circumstanţialăcircumstanțială consecutivă)'' ===

:– az ''încât'', ''că'', ''de'', ''să'', ''ca (…) să'', ''încât să'' kötőszók: ''Este atât de furios, '''încât/că''' e în stare de orice.'' ’Annyira dühös, hogy mindenre képes.’; ''A mâncat '''de''' m-a speriat.'' ’Annyit evett, hogy megijesztett.’; ''Nu sunt prost '''să''' fac aşaașa ceva.'' ’Nem vagyok hülye, hogy ilyesmit csináljak.’; ''E prea deşteptdeștept '''ca să''' nu înţeleagăînțeleagă.'' ’Túl okos ahhoz, hogy ne értse meg.’; ''Pune harta aşaașa '''încât să''' se vadă bine!'' ’Úgy helyezd el a térképet, hogy jól lehessen látni!’

:– a ''pentru ca (…) să'' kötőszó értékű szókapcsolat: ''Poarta este prea îngustă '''pentru ca''' maşinamașina '''să''' poată intra.'' ’A kapu túl keskeny ahhoz, hogy a kocsi be tudjon menni.’

:– a bevezető szó előtt használt ''astfel'', ''aşaașa'' ’úgy’, ''atât'' ’annyira’, ''destul'' ’elég’ határozószók és az ''în aşaașa fel'' ’olymódon’ ''până într-atât'', ''până acolo'' ’olyannyira’ határozószó értékű szókapcsolatok: ''Am lucrat '''destul''' pentru ca acum să mă pot odihni.'' ’Eleget dolgoztam ahhoz, hogy most pihenhessek.’

:– a melléknév vagy határozószó előtt használt ''aşaașa de'', ''atât de'' ’olyan’, ''destul de'' ’elég’ határozószó értékű szókapcsolatok és a ''prea'' ’túl’ határozószó: ''Câinele era '''aşaașa de / atât de mare''', că nu încăpea în cuşcăcușcă.'' ’A kutya olyan nagy volt, hogy nem fért az ólba.’

:– az ''asemenea'' és ''aşaașa'' minősítő [[mutató névmás|mutató melléknévi névmások]], és az ''astfel de'' ugyanilyen értékű szókapcsolat (jelentésük ’olyan’): ''Era un '''asemenea''' / '''aşaașa''' un / un '''astfel de''' zgomot, încât nu ne auzeam unul pe altul.'' ’Olyan zaj volt, hogy nem hallottuk egymás szavát.’

:– kijelentő mód, valós következmény esetében: ''ŢineaȚinea ziarul astfel, încât nu-l puteam citi şiși eu.'' ’Úgy tartotta az újságot, hogy nem tudtam én is olvasni.''

:– kötőmód, a főmondat [[alany]]a által kívánt következmény esetében: ''ŢineaȚinea ziarul astfel, încât să nu-l pot citi şiși eu.'' ’Úgy tartotta az újságot, hogy ne tudjam én is olvasni.''

:– feltételes mód, feltételezett következmény esetében: ''ŢineaȚinea ziarul astfel, încât l-aşaș fi putut citi şiși eu, dar pe mine nu mă interesa.'' ’Úgy tartotta az újságot, hogy én is tudtam volna olvasni, de engem nem érdekelt.''

=== Az eszközhatározói mondat ''(propoziţiapropoziția circumstanţialăcircumstanțială instrumentală)'' ===

Igemódja lehet a kijelentő mód (lásd a fenti példákat), a feltételes mód (''AşAș trimite scrisoarea prin oricine '''ar fi''' dispus s-o ducă.'' ’Akárkivel elküldeném a levelet, aki hajlandó lenne elvinni.’) vagy a feltételező mód: ''O fi trimis scrisoarea prin cine '''o fi fost''' dispus s-o ducă.'' ’Azzal küldhette el a levelet, aki hajlandó lehetett elvinni.’

=== A társhatározói mondat ''(propoziţiapropoziția circumstanţialăcircumstanțială sociativă)'' ===

=== A tekintethatározói mondat ''(propoziţiapropoziția circumstanţialăcircumstanțială de relaţierelație)'' ===

:– az ''în'', ''la'', ''pentru'' elöljárós vonatkozó vagy határozatlan névmások: ''Se evidenţiazăevidențiază în '''ce''' ţineține de practică.'' ’Abban tűnik ki, ami a gyakorlatot illeti.’

:– a ''cât'' vonatkozó névmás, az ''în'' vagy ''întru'' elöljárókkal vagy ezek nélkül: ''Sunt mulţumitmulțumit '''(întru) cât''' priveşteprivește rezultatul.'' ’Meg vagyok elégedve, ami az eredményt illeti.’

=== A feltételes mondat ''(propoziţiapropoziția circumstanţialăcircumstanțială condiţionalăcondițională)'' ===

:::– a ''cumva'' határozószó: ''Dacă pleci '''cumva''' din oraşoraș, anunţăanunță-mă!'' ’Ha netán elmész a városból, értesíts!’

:– A főmondatban előfordulhatnak a feltétel korlátozó voltát erősítő határozószók. Pozitív alakú főmondatban: ''Vin '''numai''' dacă mă rogi.'' ’Csak akkor jövök, ha megkérsz rá.’ Negatív alakú főmondatban, ugyanazzal a jelentéssel: ''Nu vin '''decât''' dacă mă rogi.''

=== A megengedő mondat ''(propoziţiapropoziția circumstanţialăcircumstanțială concesivă)'' ===

:– a ''deşideși'' ’bár’ kötőszó: '''''DeşiDeși''' este bolnav, lucrează.'' ’Bár beteg, mégis dolgozik.’

::– a ''chiar dacă'', ''şiși dacă'' ’akkor is, ha’, ''nici dacă'', ’akkor sem, ha’, ''chiar fără (ca) să'', ''şiși fără (ca) să'' ’anélkül is, hogy’ kötőszó értékű szókapcsolatok: '''''Chiar dacă''' nu vrei, eu tot vin.'' ’Ha nem akarod, én akkor is eljövök.’; ''N-o fac '''nici dacă''' mă plătesc.'' ’Nem teszem meg akkor sem, ha fizetnek.’ ''Merg '''şiși fără să''' mă invite.'' ’Odamegyek anélkül is, hogy meghívnának.’

::– határozatlan névmások és melléknévi névmások: '''''Oricine''' ar suna, nu deschid uşaușa.'' ’Akárki csöngetne, nem nyitok ajtót.’; '''''Orice''' greşealăgreșeală ar face, este iertat.'' ’Akármilyen hibát is követne el, megbocsátanak neki.’

::– vonatkozó és határozatlan határozószók: '''''Oricât''' aşaș vrea, nu pot să rămân.'' ’Akármennyire is akarnám, nem maradhatok.’

::– az ''indiferent'' határozószó + vonatkozó névmás: ''Indiferent '''cine''' ar suna, nu deschid uşaușa.'' ’Akárki csöngetne, nem nyitok ajtót.’

::– a mellékmondat állítmányának igemódjával társított: '''''Ducă'''-se toţitoți, eu nu mă duc.'' (''să'' nélküli kötőmód) ’Menjen akár mindenki, én akkor sem megyek.’; '''''Omoară'''-mă, tot nu-ţiți spun!'' (felszólító mód) ’Ha megölsz, akkor sem mondom meg neked!’

* A megengedő mondat leggyakoribb utalószói a főmondatban a ''tot'' és a ''totuşitotuși'' ’mégis’ határozószók: '' ''DeşiDeși e bătrân, '''tot / totuşitotuși''' munceştemuncește.'' ’Bár öreg, mégis dolgozik.’

| ''DeşiDeși '''este''''' (kijelentő mód) ''tânăr, are experienţăexperiență.'' || ''Bien qu’il '''soit''''' (kötőmód) ''jeune, il a de l’expérience.'' || Bár fiatal, mégis van tapasztalata.

| ''Chiar dacă '''aşaș vrea''''' (feltételes mód jelen idő), ''n-aşaș putea face asta.'' || ''Même si je le '''voulais''' (kijelentő mód folyamatos múlt idő), ''je ne pourrais pas le faire.'' || Ha akarnám, akkor sem tehetném meg.

| ''Chiar dacă '''aşaș fi vrut''''' (feltételes mód múlt idő), ''n-aşaș fi putut face asta.'' || ''Même si je l’'''avais voulu''' (kijelentő mód régmúlt idő), ''je n’aurais pas pu le faire.'' || Ha akartam volna, akkor sem tehettem volna meg.

| ''Orice '''ar face''''' (feltételes mód), ''tatăl său e nemulţumitnemulțumit.'' || ''Quoi qu’il '''fasse''''' (kötőmód), ''son père est mécontent.'' || Akármit is tenne, az apja elégedetlen.

=== Az ellentétet kifejező mondat ''(propoziţiapropoziția circumstanţialăcircumstanțială opoziţionalăopozițională)'' ===

:– az ''în loc de'' elöljárószó értékű szókapcsolatos vonatkozó vagy határozatlan névmás vagy melléknévi névmás, valamint vonatkozó vagy határozatlan határozószó: ''În loc de '''cine''' era aşteptatașteptat, a venit Petre.'' ’Ahelyett, akit vártak, Petre jött el.’; ''În loc de '''cât''' îmi promisese, mi-a dat mai nimic.'' ’Ahelyett, amennyit ígért, majdnem semmit sem adott.’

:– A tulajdonképpenit a ''fără (ca) să'' kötőszó értékű szókapcsolattal vezetik be: ''A concurat mereu, '''fără să''' câştigecâștige niciodată.'' ’Mindig versenyezett, anélkül hogy valaha is nyert volna.’

=== A hozzáadásra utaló határozói mondat ''(propoziţiapropoziția circumstanţialăcircumstanțială cumulativă)'' ===

:– a ''după ce că'' ’nem elég, hogy’, ''pe lângă că'' ’amellett hogy’ kötőszó értékű szokapcsolatok: '''''După ce că''' e necinstit, se mai şiși laudă cu asta.'' ’Nem elég, hogy becstelen, de még dicsekszik is vele.’

:– a ''pe lângă'' ’mellett, mellé’; ''peste'' ’túl’ elöljárók, az ''în afară de'' ’kívül’, ''dincolo de'' ’túl’ elöljároszó értékű szókapcsolatok vagy a ''decât'' ’mint’ határozószó által megelőzött vonatkozó vagy határozatlan névmás vagy melléknévi névmás / vonatkozó vagy határozatlan határozószó: '''''Pe lângă ce''' avea în casă, a mai cumpărat.'' ’Amellé, ami a házban volt, még vásárolt.’; ''Am văzut şiși altceva '''decât''' ce presupuneam.'' ’Mást is láttam azon kívül, amit feltételeztem.’

* A hozzáadásra utaló határozói mondatnak gyakran van utalószója a főmondatban: ''şiși'' ’is’, ''mai (şiși)'' ’még … is’, ''nici'' (+ ''nu'') ’nem is’: ''Pe lângă că e vinovat, '''nici''' nu recunoaşterecunoaște.'' ’Amellett, hogy ő a hibás, nem is ismeri be.’

=== A kivételt kifejező határozói mondat ''(propoziţiapropoziția circumstanţialăcircumstanțială de excepţieexcepție)'' ===

:– az ''în afară de'', ''în afara'' elöljároszó értékű szókapcsolat vagy a ''decât'' ’mint’ határozószó által megelőzött vonatkozó vagy határozatlan névmás vagy melléknévi névmás / vonatkozó vagy határozatlan határozószó: ''N-am dat nimănui, '''în afara cui''' mi-ai spus.'' ’Nem adtam senkinek, kivéve annak, akinek mondtad.’; ''N-am mai fost altă dată '''decât când''' ai fost şiși tu.'' ’Nem voltam ott máskor, csak amikor te is.’

A főmondat mindig tartalmaz egy, a következők közüli szót: ''alt(ul)'' ’más(ik)’, ''altceva'' ’másvalami’, ''altcineva'' ’másvalaki’, ''altundeva'' ’másvalahol/máshova’, ''altă dată'' ’máskor’, ''niciun(ul)'' ’egy(ik) … sem’, ''nimic'' ’semmi’, ''nimeni'' ’senki’, ''orice'' ’akármi’, ''oricine'' ’akárki’, ''oriunde'' ’akárhol’, ’akárhova’; ''oricând'' ’akármikor’. Gyakran ezek mellett a ''mai'' határozószó is jelen van: ''N-am '''mai''' fost altă dată decât când ai fost şiși tu.''

* Avram, Mioara [2001]: ''Gramatica pentru toţitoți'' (Nyelvtan mindenkinek). Humanitas, Bukarest