„Hervay Gizella” változatai közötti eltérés

a
Román ş és ţ cseréje ș és ț betűkre
a (Bottal végzett egyértelműsítés: Vajda János –> Vajda János (költő))
a (Román ş és ţ cseréje ș és ț betűkre)
 
==Élete==
Sokgyermekes szegény családból származott, a tanulás lehetőségéért keményen meg kellett dolgoznia. A középiskolát [[Zilah]]on végezte (1952), főiskolai tanulmányait a [[Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem|Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán]] kezdte (1952–53), majd a [[Babeş–BolyaiBabeș–Bolyai Tudományegyetem|Bolyai Tudományegyetemen]] magyar nyelv és irodalom szakos diákként államvizsgázott (1956). Akkoriban ismerte meg a szintén költői pályája elején álló, ugyancsak bölcsész Szilágyi Domokost, s ez egész életére, költészetére döntő hatással volt. 1956–57-ben a ''[[Napsugár (gyermeklap)|Napsugár]],'' 1957-től 1959-ig az ''[[Ifjúmunkás]]'' szerkesztője, 1959 és 1961 között a bukaresti magyar líceum tanára. 1964-től 1966-ig a ''[[Művelődés (folyóirat)|Művelődés]]'' belső munkatársa, egy ideig az Ifjúsági Könyvkiadó szerkesztőségében talál munkát. Életük bukaresti éveinek nehéz anyagi körülményein 1968 és 1971 között ismét az Ifjúmunkás szerkesztőségében kapott állás enyhített.
 
[[Fájl:Szilagyi Domokos sirja.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Szilágyi Domokos, Hervay Gizella és Szilágyi Attila sírja Kolozsvárott, a Házsongárdi temetőben.]]
Életművének lényeges részét alkotja a ''Kobak könyve.'' Nem egyszerű meséskönyv ez, hanem egyidejűleg irodalmi-pszichológiai kísérlet, amennyiben egy kisfiú, Kobak mesél bennük, a szerző csak lejegyzi, esetleg röviden kommentálja az elmondottakat. Formailag is a gyermeki látás-, gondolkodás- és beszédmódot követi, a felnőtteket megdöbbentő kérdéseket tesz fel. Kobak jellegzetesen mai gyermek, aki régi típusú meséi mellett (amelyek a tárgyak megszemélyesítésében, a társra vágyásban fejeződnek ki), a gyermeki jóság, tisztaság-naivság történetei mellett rákérdez a technikai világra (autó, traktor, robotgép), de ennél is jellemzőbbek lelki megnyilvánulásai, a felnőttek [[pszichózis]]át tükröző magatartásjelek. Az 1966-ban megjelent kötetet 1968-ban követte ''Kobak második könyve,'' 1973-ban pedig a Kobak könyve címmel s a gyimesközéploki általános iskola tanulóinak gyermekrajzaival készült gyűjteményes kiadás.
 
Román versfordításai közül a legjelentősebb [[Ana Blandiana]] lírájának tolmácsolása, a ''Homokóra'' című kötet (1971). Riportjai, könyvrecenziói főleg az Ifjúmunkásban jelentek meg. Románul a ''Tineri poeţipoeți maghiari din România'' című antológiában (1979) 11 verse található Tudor BalteşBalteș fordításában.
 
==Díjai==
*[[1966]] – Reggeltől halálig (versek)
*[[1966]] – Kobak könyve (mesék)
*[[1968]] – Kobak második könyve (mesék)
*[[1968]] – Tőmondatok
*[[1973]] – Kobak könyve (gyűjteményes kiadás)
*[[1973]] – Űrlap (versek)
*[[1978]] – Zuhanások (oratórium három hangra)
*[[1978]] – A mondat folytatása (válogatott versek)
*[[1978]] – Kettészelt madár. Requiem. (versek)
*[[1980]] – Száműzött szivárvány
 
==További irodalom==
* K. Jakab Antal: Hervay Gizella: Virág a végtelenben. Igaz Szó 1964/6.
* Kántor Lajos: Korszerű alázat. Utunk 1964/19.
* Bodor Pál: Hervay és Kobak könyve. Utunk 1966/47
* Láng Gusztáv: Értelmes ének. Utunk 1966/47.
* Szász János: Egy asszony énekel. Igaz Szó 1967/1;
* Szász János: A lírai költészet tragikus dimenziói. A Hét 1978/41;
* Szász János: Az utolsó leheletig. Igaz Szó 1982/9.
* Király László: Éneket kivonva. Utunk 1969/2.
* Metz Katalin: Hervay Gizella: Tőmondatok. Igaz Szó 1970/8.
* Fábián Sándor: A női önkifejezés szabadságáért. Igaz Szó 1974/6.
* Mózes Attila: A szerelem, az emlékek és a magány emeletei. Igaz Szó 1979/2.
* Lászlóffy Aladár: Hervay lelkének családja. Utunk 1982/29.
 
578 374

szerkesztés