„Hídelve” változatai közötti eltérés

A [[Kis-Szamos]] bal partján alakult ki az egykori Híd-kapu előtti térségben, a Fellegvár alatt. Először 16. századi források említik a többi külvárossal együtt, a város egyik [[Hóstát (Kolozsvár)|hóstátjaként]]. <ref>{{opcit|n=Benkő E.|o=16}}</ref> Jellemző volt, hogy az összes várfalakon belüli fertálynak illetve azok főutcáinak egy-egy várfalakon kívüli része is volt. A Hídelve az [[Óvár (Kolozsvár)|Óvár]] falakon kívüli része volt, erről korabeli iratok is tanúskodnak, amelyekben ''Vetus extra moenia'' (jelentése ''falakon kívüli Óvár)'' néven említik. A Hídelve, a szinte kizárólag szászok lakta kolozsvári Óvárral együtt, Kolozsvár ''Vetus (Castrum)'' nevű fertályát képezte, ahol az óvári polgárok majorjai és kertjei, fennebb a [[Fellegvár (Kolozsvár)|Kőmálon]] pedig szőlei feküdtek. Hídelve kialakulását illetően, megállapítható az európai városkutatás azon megfigyelése, miszerint a folyó mentén létesült városok hídjainál törvényszerűen külvárosok alakulnak ki, mint például [[München]] és [[Regensburg]] esetében. <ref>{{opcit|n=Benkő E.|o=17}}</ref><ref>{{opcit|n=Benkő E.|o=18}}</ref><ref>{{opcit|n=Benkő E.|o=50}}</ref>

A kolozsvári hóstátok közül a Hídelvéről maradt fenn a legtöbb adat. A külvárost, amelyet zömmel [[Erdélyi szászok|szászok]] laktak a 16-17. századi adókönyvek ''Neustadt'', gyakrabban azonban ''Neustift'' néven említettek. Az utóbbi megnevezés valószínűleg arra utal, hogy a Hídelve magja az egykori Szent Erzsébet ispotály volt. Az egykori ispotályról kevés adat létezik, valószínűleg a 13. század végén, 14. század elején létesítették. Írott forrásban először 1332-ben szerepel. A 16−17. századi iratok pedig pontosabban is megjelölik a helyét: a Szamos-hídon túl, a Híd-utcában állt. A hídelvei épületegyüttes véglegesen a [[Kurucok|kuruc kor harcaiban]] pusztulhatott el. Vélt romjaira az 1959-ben, a mai Astoria szálló alatt végzett ásatások során bukkantak. A egykori Metropol szálló építésekor, 1910-ben, majd 1941-ben egykori sírokat bolygattak meg, ami arra utal, hogy a Szent Erzsébet ispotály maradványai a mai Astoria szálló és a Horea úti benzinkút közötti területen lappanganak. Ugyancsak a korabeli iratokból ismert, hogy az ispotályt a kolozsvári németajkú lakosság tartotta fenn. <ref>{{opcit|n=Benkő E.|o=48-50}}</ref>

A 17. századi iratok arról tesznek említést, hogy a Fellegvár erre néző oldalán, a Kőmálon, [[Szőlő|szőlőtermesztésselszőlő]]termesztéssel foglalkozó szász családok kertjei voltak. A megszilárduló, állandó ottani tartózkodásra is alkalmas külvárosok lakói közül soknak belvárosi ingatlana is volt, ezért városostromok idején behúzódtak a városba, ahol még évekig éltek. E kettős birtoklás miatt ostromok idején a külső részek elpusztítása a falakon belül élők számára is rendkívül jelentős veszteség volt. Ezt természetesen az ostromlók is tudták, és a város megtörése érdekében rendszeresen felgyújtották a külvárosokat.<ref>{{opcit|n=Benkő E.|o=18-19}}</ref>

A korabeli telek és népesség összeírások arról tanúskodnak, hogy a város házainak nagyrésze fából készült. Ez a magyarázata, hogy többször is nagyobb tüzek pusztítottak, mint például 1689. május 17-én, amikor Hídelve nagy része elpusztult. 1720-ban és 1738-ban [[pestis]]járvány, 1723-ban újabb tűzvész pusztította a várost.<ref>{{cite web|last=Bálint |first=István János|title=Egy város a századok sodrásában|url=http://mek.niif.hu/07500/07523/html/02.htm#172|work=Kincses Kolozsvár|publisher=Magyar Hírmondó|accessdate=2011-1-6|year=1987}}</ref> 1704. áprilisában kuruc seregek érkeztek Kolozsvár falai alá. Az összecsapásban leégett Hídelve külső része. <ref>{{cite web|last=Magyari |first=András|title=Kolozsvár a Rákóczi vezette felkelés idején|url=http://mek.niif.hu/07500/07523/html/02.htm#172|work=Kincses Kolozsvár|publisher=Magyar Hírmondó|accessdate=2011-1-6|year=1987}}</ref>

*'''Benigni- vagy Berde-palota''' (a Szamos hídelvi, bal partján, bal oldalt) - a bérházat valószínűleg Benigni Éliás vagy Bénigni Sámuel mészárosmester leszármazottja építtette a 19. század utolsó éveiben.

*'''Elián-palota''' (a Szamos hídelvi, bal partján, jobb oldalt) - az első bérház volt a Szamos hídelvi oldalán. 1891-ben épült. Nevét Élián Viktor borkereskedőről kapta, aki az első világháború után szerezte meg családja számára.

*'''[[Marianum (Kolozsvár)|Marianum]]''' - Kolozsvár hajdani katolikus leánynevelő intézete, illetve ennek az épülete. Az épületben jelenleg a [[Babeş–BolyaiBabeș–Bolyai Tudományegyetem]] bölcsészkara működik.

A Hídelve tömegközlekedés szempontjából legforgalmasabb útvonala a Ferenc József út (ma ''Horea)'', illetve a város egyik legforgalmasabb tömegközlekedési csomópontja a vasútállomás előtti tér (egykor [[Baross Gábor]] nevét viselte, ma ''Piața Gării)''. <ref>{{cite web|title=ReţeauaRețeaua de transport|url=http://www.harta-ratuc-cluj-napoca.netai.net/docs/pdf/ratuc-harta-cluj-napoca-kolozsvar-klausenburg.pdf|publisher=RATUC|accessdate=2011-1-5}}</ref>