„Ion Creangă” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
MystBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: ar:أيون كريانغا
PityuBot (vitalap | szerkesztései)
a Román ş és ţ cseréje ș és ț betűkre
1. sor:
[[Kép:Ion Creanga-Foto03.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Ion Crengă]]
'''Ion Creangă''' ([[HumuleştiHumulești]], [[1837]]. [[március 1.]] – [[Jászvásár]], [[1889]]. [[december 31.]]) a román irodalom egyik legnagyobb klasszikusa. A román irodalom panteonjába mint mesemondó és író, de főként ''Gyermekkorom emlékei'' (Amintiri din copilărie) című önéletrajzi írása révén lépett be.
 
== Élete ==
Ion Creangă, a román nemzet legnagyobb mesemondója, falusi ember volt, akár [[Ioan Slavici]]. A különbség kettejük közt az, hogy Creangă életkörülményei szegényesebbek voltak. Creangă olyan író volt (ahogy a franciák mondják, "qui sent le terroir"), aki a maga őszinteségében és egyszerűségében mutatja be a falusi világot, az ottani tájszólásokat beiktatva a szövegbe.
 
Creangă életét elsősorban a ''Gyermekkorom emlékei'' című önéletrajzi jellegű művéből ismerhetjük közelebbről. Apja ŞtefanȘtefan a lui Petrea Ciubotariul, anyja Smaranda Creangă volt. [[1847]]-ben kezdte az elemi iskolát szülőfalujában, Vasile a Ilioaei tanító kezei alatt. Később [[BotoşaniBotoșani]]ban tanult, majd [[Fălticeni]]ben kadétoskodott. Amikor már majdnem befejezte az iskolát, megszüntették az összes papneveldét a megyében, így Creangă [[Socola|Socolába]] került tanulni.
 
Nehezen vált meg a falusi élettől, mint ahogyan ezt maga is mondja:
23. sor:
* Capra cu trei iezi ([[1875]]), (A kecske és a három gidó, magyarra fordította [[Sütő András]], 1954)
* Dănilă Prepeleac ([[1876]]), (Karó Dani, magyarra fordította Sütő András, 1963)
* Fata babei şiși fata moşneaguluimoșneagului ([[1877]]), (Az öregasszony lánya és a vénember lánya)
* Făt Frumos, fiul iepei
* Harap-Alb ([[1877]]), (Fehér Szerecsen, magyarra fordította Sütő András, 1953)
* Ivan Turbincă ([[1878]])
* Povestea lui Ionică cel prost, (Buta Ionică meséje)
* Povestea lui Stan-PãţitulPãțitul ([[1877]]), (Stan-jólmegjárta meséje)
* Povestea porcului ([[1876]]), (A disznó meséje, magyarra fordította Sütő András, 1973)
* Povestea poveştilorpoveștilor ([[1877]]-[[1878]]), (A mesék meséje)
* Povestea unui om leneşleneș ([[1878]]), (Egy lusta ember meséje)
* PunguţaPunguța cu doi bani ([[1875]]), (Kukuriku, nagy [[bojár]]!, magyarra fordította Sütő András, 1960); A kiskakas két krajcárja címen is ismert.
* Soacra cu trei nurori ([[1875]]), (Anyós három mennyel)
 
=== Anekdoták és elbeszélések ===
* Acul şiși barosul ([[1874]]) (A tű és a kalapács)
* Cinci pîini ([[1883]]) (Öt kenyér)
* Inul şiși cămeşacămeșa ([[1874]]) (A len és az ing)
* Ioan Roată şiși Cuza-Vodă ([[1883]])
* MoşMoș Ion Roată şiși Unirea ([[1880]]) (Ion Roata és az egyesülés)
* Păcală ([[1880]])
* Prostia omenească ([[1874]])(Az emberi butaság)
46. sor:
 
=== Novellák ===
* MoşMoș Nechifor CoţcariulCoțcariul ([[1883]])
* Popa Duhul ([[1879]])
 
53. sor:
 
===Erotikus mesél===
* Povestea poveştilorpoveștilor (vagy Povestea pulei) (A fasz meséje)
* A bunkósfaszú János