„Dzseras” változatai közötti eltérés

Gerasza 210 hektár területet foglalt el, 3,5 kilométer hosszú 2-3 méter széles 4-5 méter magas fal vette körül, amelyet 120 őrtoronnyal erősítettek meg. A városfal legnagyobb része elpusztult különösen a keleti oldalon, ahol modern épületeket emeltek. [[1923]]-ban a romváros területét állami tulajdonná nyilvánították, így sikerült megmenteni a város nyugati részét, (a romterület felét) míg a keleti rész teljesen megsemmisült. Szerkezete a tipikus, jólszervezett római modellt követi, a városba négy kapun keresztül lehetett bejutni. Ebből kettő monumentális kapu a az északi és déli oldalon, a nyugati oldalra két kisebb, jelentéktelenebb kaput építettek.<ref name="Opcit|n=Jerash|o=3"/> Geraszát egy patak két részre osztotta, keleti és nyugati részre, melyek közül a nyugati részt oszlopokkal szegélyezett utakkal számos kerületre osztottak. A többi római városhoz hasonlóan az észak és déli kaput a főút, a körülbelül egy kilométer hosszú Cardo maximus kötötte össze, amelyet nagyméretű kőlapokkal burkoltak. A Cardót két Decumanus keresztezte. A főutat végig [[Oszloprend|korintoszi]] oszlopfőkkel díszített különbözö méretű oszlopokból álló oszlopsor szegélyezi. Egyes helyeken azonban, például az Ovális fórumon és a Cardo északi részén [[Oszloprend|ión]] oszlopfőket láthatunk. A Cardo közelében helyezkednek el a fennmaradt legfontosabb épületek: Hadrianus diadalíve, A Hippodrom, a Déli kapu, Zeusz temploma, a Déli színház, az Ovális fórum, a Cardo maximus, a déli Tetrapülon, a Katedrális, a Nymphaneum, a Propülaia, Artemisz temploma, az Omajjád mecset, a Nyugati fürdők, az Északi színház, Ézsaiás püspök temploma, az Északi tetrapülon, az Északi kapu, [[Szent Theodor]] temploma, [[Szent Kozma és Damján]] temploma, [[Keresztelő Szent János]] temploma, [[Szent György]] temploma, Genesius püspök temploma, [[Szent Péter]] és [[Pál apostol|Szent Pál]] temploma, az Északi színház és Germanus sírja.<ref>{{Opcit|n=Jerash|o=6}}</ref>